Pécs–Mohács-vasútvonal
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Pécs–Mohács-vasútvonal
| |
|---|---|
| Bzmot motorkocsik Mohácson 1998-ban | |
| A Pécs–Mohács-vasútvonal útvonala | |
| Vonalszám: | 65 |
| Vonal: | 65 |
| Hossz: | 24 km |
| Nyomtávolság: | 1435 mm |
| Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
| Maximális sebesség: | 80 km/h |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs–Mohács-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |
|
0
Villány
4
Márok mh.
10
Bóly
13
Nagynyárád mh.
22
Középmező mh.
24
Mohács
| |
.jpg){kind=link}
A Dunántúl déli részén fekvő Pécs–Mohács-vasútvonal a MÁV 65-ös számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala.
A vasútvonal turisztikailag fontos két város, Villány és Mohács között biztosít versenyképes, 25 perces eljutást.[1] Villányon átszállási lehetőség van Pécs és a horvátországi Pélmonostor (horvátul: Beli Manastir)) felé, egyes vonatok pedig közvetlen eljutást biztosítanak Mohács és Pécs között.
Története
[szerkesztés ]Az eredetileg Mohács–Villány–Pécs vasútvonal komoly szerepet játszott a dél-dunántúli térség fejlődésében, mivel ez volt az első vasút a térségben.
A Pécs környéki bányászatban érdekelt Duna-Gőzhajózási Társaság kezdeményezésére épített vasútvonal fő feladata a kitermelt szén szállításának megkönnyítése a dunai kikötőkbe. Az eredeti terv szerint a vonalat az állam építi meg, és a Mohács-Pécs Vasúttársaság kezeli, tartja üzemben. Az állam által megkezdett építés első 6 km hosszú, a bányáktól (ma Pécsbánya) Üszög vasútállomásig tartó szakasza 1854-ben készült el. A lassan haladó munkák miatt a társaság az építést átvette az államtól. Az időközben felmerült nyomvonalviták, a kedvezőtlen időjárás és a munkaerőhiány miatt az Üszög és Mohács közötti 56 km hosszú szakaszt csak 1857. május 2-án adták át a forgalomnak.[2] A vonalon eleinte kizárólag szenet szállítottak, később, 1859. április 24-én indult meg a személy- és egyéb áruforgalom. A változatos, domb- és síkvidéki terepen fekvő vasút építésénél jelentős földmunkát végeztek, a felépítményt 36,9 kg/fm tömegű, „F" jelű vassínekből építették.
A társaság később két szárnyvonalat is épített, egy 7,6 km hosszú vonalat Üszög és Szabolcs (ma Mecsekszabolcs) között, valamint egy 5,7 km hosszú vonalat az üszögi tárnákhoz. A szárnyvonalakat 1873. augusztus 16-án nyitották meg.
A Mohács-Pécsi Vasúttársaságot 1946. január 1-jével államosították.
Forgalom
[szerkesztés ]A vonalon eredetileg ütemes menetrend szerint közlekednek személyvonatok Villány és Mohács között. Reggel Mohács-Pécs és este Pécs-Mohács viszonylatban biztosítják a közvetlen eljutást.
2020. június 6-a és 2022. augusztus 28-a között a járványügyi menetrend miatt vonalon csupán egy vonatpár közlekedett, a többi járatot autóbusszal pótolták.[3] [4] Jelenleg napi 6 pár Villány–Mohács és napi 4 pár Pécs–Mohács viszonylatú vonat közlekedik.
Járművek
[szerkesztés ]A gőzvontatás idején MÁV 424-es és MÁV 375-ös mozdonyok vontatták a szerelvényeket. A dízelvontatás időszakában kezdetben MÁV M43-as, MÁV M46-os, MÁV M47-es és MÁV M62-es mozdonyok közlekedtek.
2020 óta a vonalon korszerű, alacsonypadlós Siemens Desiro motorkocsik közlekednek. 2021-ig Bzmot 2009 decemberéig MDmot motorvonatok is közlekedtek a vonalon (Leginkább a Pécs–Mohács viszonylaton fordultak elő). A tehervonatokat MÁV M47-es és MÁV M62-es mozdonyok vontatják.
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Egy VERSENYKÉPES vasútvonal! (66 Villány-Mohács) (magyar nyelven). youtube.com, 2024. február 17.
- ↑ Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 85 és 149. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
- ↑ Ideiglenes járványügyi menetrendek a regionális vasútvonalakon is. mavcsoport.hu. MÁV-csoport (2020. május 28.) (Hozzáférés: 2022. szeptember 24.) arch
- ↑ A regionális vasúti kínálatot fejleszti az év közbeni menetrendi módosítás. mavcsoport.hu. MÁV-csoport (2022. augusztus 22.) (Hozzáférés: 2022. szeptember 24.)
