I. Celesztin pápa

a katolikus egyház vezetője

Született ?
Campania

Megválasztása 422. szeptember 10.

Pontifikátusának
vége 432. július 27.

Elhunyt 432. július 27.
Róma

Tisztelete

Tisztelik katolikus egyház,
ortodox egyházak

Ünnepnapja április 6. (katolikus)
április 8. (ortodox)

Jelképei pápai öltözet, fehér galamb, lángnyelv, sárkány

Előző pápa

Következő pápa

I. Bonifác

III. Szixtusz

A Wikimédia Commons tartalmaz I. Celesztin pápa témájú médiaállományokat.

I. Szent Celesztin (latinul: Caelestinus), (? – 432. július 27.) volt a 43. pápa, aki 422. szeptember 10. és halála között majdnem 10 éven át uralkodott a keresztény egyház felett. Neve latinul mennyeit jelent. Celesztin személyében az egyház élére ismét egy kemény kezű, fanatikusan hitvédelmező és konzervatív pápa került.

Élete

[szerkesztés ]

Rómában született egy patrícius családban. Apját Priscusnak hívták. Azt feltételezik, hogy Celesztin közeli rokonságban állt III. Valentinianus császárral. A papi hivatást választotta, és így került Szent Ambrushoz Milánóba. 390-ben vette fel először a kapcsolatot Hippói Szent Ágostonnal, akivel később rendszeres levelezés alakult ki. Általa sokat tanult az eretnek tanokról, és így erősödött fel benne az ortodoxia, vagyis az igaz hit védelme. 416-ban említik először I. Ince pápa hivatalos feljegyzései. Ekkor diakónus volt, majd hamarosan Róma archidiakónusa lett.

422-ben választotta pápává a római zsinat. Nagy erővel látott neki az egyház megtisztításának, és a rend fenntartásának. Lelkesedése és fanatizmusa hamar felkavarta az egész egyházat. Első éveiben Novatianus követői ellen lépett fel határozottan. Hosszas, majdnem 9 évig tartó vitákban sikerült felülkerekedni az eretnek tanokon.
Időközben megújította a liturgia egyes részeit, és leveleiből kitűnik, hogy mindvégig hangoztatta a római klérus elsőbbségét, és a pápa jogát a felügyeletre és irányításra az egész egyházon belül. Nem volt hajlandó semmiféle újításra, ragaszkodott elődei szabályaihoz, törvényeihez.

Pontifikátusának központi eseménye volt a 3. egyetemes zsinat, amelyet 431-ben hívott össze Epheszoszban. A keresztény egyház minden problémája előkerült ezen a zsinaton, mégis Celesztin a novatianusok elleni küzdelem lezárása miatt hívta össze a gyűlést. Valóban sikerült kiközösítenie a novatianusokat az egyházból, de több vitás kérdésben nem jutottak megoldásra. Így például megoldatlan maradt a galliai vikárius kérdése, vagy az afrikai provinciák fellebbezési jogának tisztázása. A zsinatot lezárva Celesztin négy levelet küldött szét, amelyek csak görög nyelven maradtak fenn, ugyanis latin változatuk elpusztult. Az elsőt az afrikai püspököknek küldte, illetve Illíria, Thesszaloniké és Narbonne vezetői is kaptak levelet. A zsinat után Celesztin megtiltotta a novatianusok istentiszteletét, és vezetőjét bebörtönöztette. A pelagianizmus tanaival is sokat küzdött, de csak az Epheszoszi zsinat után fordult teljes erejével ellene. A vitáknak azonban nem tudott végére járni, hiszen a következő évben meghalt. Misszionáriusokat küldött a távoli Írországba. Kinevezte a távoli sziget első püspökének Palladiust. Az ő követője volt Írország védőszentje, Szent Patrik.

Végül 432. július 27-én halt meg. A Via Salaria menti Priscilla-katakombába temették, de földi maradványait később átvitték a Basilica di Santa Prassede templomba. A művészet Celesztint galambbal és sárkánnyal ábrázolta, és gyakran jelent meg a környezetében lángnyelv is.

Művei

[szerkesztés ]

Dedek Crescens Lajos: I. Celestin pápa (1899)^[1]

Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)

Jegyzetek

[szerkesztés ]

↑ Dedek C. L.: Szentek élete I, Szent Czelesztin pápa old. 406

Források

[szerkesztés ]

Catholic Encyclopedia
Enciclopedia Italiana
Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. ISBN 963-85773-0-4
Gergely Jenő: A pápaság története

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés ]

Előző pápa:
I. Bonifác

Római pápa
422 – 432

Vatikán címere

Következő pápa:
III. Szixtusz

Sablon:A katolikus egyház pápái időrendben m v sz A katolikus egyház pápái időrendben
A jelenlegi pápa: Ferenc
Ókor: egyházüldözések kora (33–314)	Péter apostol Linus I. Anaklét I. Kelemen Evarisztosz I. Sándor I. Szixtusz Teleszphorosz Hüginosz I. Piusz Anicét Szótér Eleutherosz I. Viktor Zefirin I. Kallixtusz I. Orbán Pontianus Anterósz Fábián Kornél I. Lucius I. István II. Szixtusz Dénes I. Félix Eutükhianosz Caius Marcellinus I. Marcell Euszebiosz Miltiadész
Ókor: dogmatikai viták kora (314–701)	I. Szilveszter Márk I. Gyula Liberius I. Damáz Siricius I. Anasztáz I. Ince Zószimosz I. Bonifác I. Celesztin III. Szixtusz I. Leó Hilár Simplicius III. Félix I. Geláz II. Anasztáz Szümmakhosz Hormisdas I. János IV. Félix II. Bonifác II. János I. Agapét Silverius Vigilius I. Pelagius III. János I. Benedek II. Pelagius I. Gergely Sabinianus III. Bonifác IV. Bonifác I. Adeodatus V. Bonifác I. Honorius Severinus IV. János I. Theodórosz I. Márton I. Jenő Vitalianus II. Adeodatus Donus Agaton II. Leó II. Benedek V. János Konon I. Sergius
Kora középkor: nyugat és kelet elkülönülése (701–1048)	VI. János VII. János Sisinnius Konstantin II. Gergely III. Gergely Zakariás (II. István) II. (III.) István I. Pál III. (IV.) István I. Adorján III. Leó IV. (V.) István I. Paszkál II. Jenő Bálint IV. Gergely II. Sergius IV. Leó III. Benedek I. Miklós II. Adorján VIII. János II. Márton III. Adorján V. (VI.) István Formosus VI. Bonifác VI. (VII.) István Romanus II. Theodórosz IX. János IV. Benedek V. Leó III. Sergius III. Anasztáz Lando X. János VI. Leó VII. (VIII.) István XI. János VII. Leó VIII. (IX.) István III. Márton II. Agapét XII. János VIII. Leó V. Benedek XIII. János VI. Benedek VII. Benedek XIV. János XV. János V. Gergely II. Szilveszter XVII. János XVIII. János IV. Szergiusz VIII. Benedek XIX. János IX. Benedek III. Szilveszter IX. Benedek VI. Gergely II. Kelemen IX. Benedek II. Damáz
Virágzó középkor: a pápaság „fénykora" (1049–1304)	IX. Leó II. Viktor IX. (X.) István II. Miklós II. Sándor VII. Gergely III. Viktor II. Orbán II. Paszkál II. Geláz II. Kallixtusz II. Honoriusz II. Ince II. Celesztin II. Luciusz III. Jenő IV. Anasztáz IV. Adorján III. Sándor III. Luciusz III. Orbán VIII. Gergely III. Kelemen III. Celesztin III. Ince III. Honoriusz IX. Gergely IV. Celesztin IV. Ince IV. Sándor IV. Orbán IV. Kelemen X. Gergely V. Ince V. Adorján XXI. János III. Miklós IV. Márton IV. Honoriusz IV. Miklós V. Celesztin VIII. Bonifác XI. Benedek
Késő középkor: Avignon, konciliarizmus (1305–1447)	V. Kelemen XXII. János XII. Benedek VI. Kelemen VI. Ince V. Orbán XI. Gergely VI. Orbán IX. Bonifác VII. Ince XII. Gergely V. Márton IV. Jenő
kora újkor: Reneszánsz, reformáció (1447–1644)	V. Miklós III. Kallixtusz II. Piusz II. Pál IV. Szixtusz VIII. Ince VI. Sándor III. Piusz II. Gyula X. Leó VI. Adorján VII. Kelemen III. Pál III. Gyula II. Marcell IV. Pál IV. Piusz V. Piusz XIII. Gergely V. Szixtusz VII. Orbán XIV. Gergely IX. Ince VIII. Kelemen XI. Leó V. Pál XV. Gergely VIII. Orbán
újkor: Polgáriasodás, felvilágosodás (1644–1958)	X. Ince VII. Sándor IX. Kelemen X. Kelemen XI. Ince VIII. Sándor XII. Ince XI. Kelemen XIII. Ince XIII. Benedek XII. Kelemen XIV. Benedek XIII. Kelemen XIV. Kelemen VI. Piusz VII. Piusz XII. Leó VIII. Piusz XVI. Gergely IX. Piusz XIII. Leó X. Piusz XV. Benedek XI. Piusz XII. Piusz
Napjaink: aggiornamento (1958–)	XXIII. János VI. Pál I. János Pál II. János Pál XVI. Benedek Ferenc
Római pápák listája Római pápák listája grafikusan Ellenpápák listája vallások portálja katolicizmussal kapcsolatos szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Celesztin_pápa&oldid=23134180"