Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia

Zsidó autonóm terület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. március 20.

Pontosság ellenőrzött

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Zsidó autonóm terület (Еврейская автономная область, ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט)
Zsidó autonóm terület címere
Zsidó autonóm terület címere Zsidó autonóm terület zászlaja
Zsidó autonóm terület zászlaja
KözigazgatásOrszág Oroszország Szövetségi körzet Távol-keleti szövetségi körzet SzékhelyBirobidzsan Járás 5Városi körzet 1Települések2 város, 11 városi jellegű település, 99 faluAlapítás1928 KormányzóRosztyiszlav Ernsztovics GoldstejnHivatalos nyelvorosz Rendszám 79NépességTeljes népesség144 428 fő (2025. jan. 1.)[1] Népsűrűség 5,3 fő/km2Földrajzi adatokTerületÖsszterület36 000 km2Elhelyezkedése
Zsidó autonóm terület (Oroszország)
Zsidó autonóm terület
Zsidó autonóm terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 48° 28′ 43′′, k. h. 132° 08′ 21′′48.478611, 132.13916748.478611°N 132.139167°E Koordináták: é. sz. 48° 28′ 43′′, k. h. 132° 08′ 21′′48.478611, 132.13916748.478611°N 132.139167°E Zsidó autonóm terület weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidó autonóm terület témájú médiaállományokat.

A Zsidó Autonóm Területet (jiddisül: ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט,[2] oroszul: Еврейская автономная область) Oroszország távol-keleti részén fekszik; a Habarovszki határterülettel és az Amuri területtel, valamint Kínával határos.

Az autonóm terület fővárosa, Birobidzsan a kínai határ közelében, a Biro és a Bidzsan folyók találkozásánál található. Távolsága Moszkvától több mint 8300 km a Transzszibériai vasútvonal mentén.

A területet 1928-ban alapították a Szovjetunióban, a szovjet nemzetiségi politika zsidókra való kiterjesztése jegyében. A szovjet zsidók többsége soha nem került a területre.

Története

[szerkesztés ]

Az 1930-as években Sztálin nagy népáttelepítési akcióinak részeként 1930. augusztus 20-i rendeletével jelölte ki a Zsidó autonóm területet. Ennek fővárosa lett a mai Birobidzsan település elődje, és nem sokkal ezt követően kapta új nevét a Biro és a Bidzsan folyókról. Ide telepítették az oroszországi zsidók jelentős részét.

Az 1970-es években lehetővé tett kivándorlás miatt a zsidó lakosság jelentős része emigrált Izraelbe és az Egyesült Államokba.[3]

Zsidó autonóm terület
A Zsidó autonóm terület domborzati térképe

Népessége

[szerkesztés ]
A népesség alakulása 2010 és 2025 között
Lakosok száma
176 558
170 377
166 140
162 014
158 381
156 500
145 802
144 428
2010 2014 2016 2018 2020 2021 2024 2025
Adatok: Wikidata

Etnikumok

[szerkesztés ]

Etnikai összetétel az 1939-2021 közötti népszámlálások szerint:

Etnikum 1926 1934 1939 1959 1970 1979 1989 2002 2010 2021
oroszok 75 093 (68,9%) 127 281 (78,2%) 144 286 (83,7%) 158 765 (84,1%) 178 087 (83,2%) 171 697 (89,9%) 160 185 (92,7%) 133 625 (97,7%)
ukránok 9933 (9,1%) 14 425 (8,9%) 10 558 (6,1%) 11 870 (6,3%) 15 921 (7,4%) 8483 (4,4%) 4871 (2,8%) 1292 (0,9%)
zsidók 11 (0,03%) 10 400 (19,54%) 17 695 (16,2%) 14 269 (8,8%) 11 452 (6,6%) 10 163 (5,4%) 8887 (4,1%) 2327 (1,2%) 1628 (1,0%) 837 (0,6%)

Települések

[szerkesztés ]

A Zsidó autonóm területen (a 2010. évi népszámláláskor) 2 város, 11 városi jellegű település és 99 falusi település található, mely utóbbiak közül 4 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 68% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu lakóinak száma több mint hatezer fő, és összesen négy falué éri el a háromezer főt, melyek együttesen a terület lakosainak 11%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

A Zsidó autonóm terület városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok

[szerkesztés ]

A Zsidó autonóm terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 5 járásra oszlik, ezen kívül Birobidzsan városa területi alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. Az 5 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Birobidzsan pedig a járásoktól független városi körzetet alkot, mely egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz tartozik a 12 városi község – melyek központjai Oblucsje városa illetve a városi jellegű települések – és a 18 falusi község.

A járások és székhelyeik:

Gazdasági potenciál

[szerkesztés ]

Az Orosz Zsidó Autonóm Terület gazdasági potenciálja viszonylag alacsony a többi oroszországi föderációs alanyhoz képest. A fő gazdasági tevékenységek közé tartozik a mezőgazdaság, különösen a szójatermesztés, valamint kisebb ipari és bányászati tevékenységek. Az infrastruktúra fejletlen, ami korlátozza a gazdasági növekedést. A régió népessége alacsony, ami szintén hatással van a gazdaságra.

Források

[szerkesztés ]

Jegyzetek

[szerkesztés ]
  1. Оценка численности постоянного населения на 1 января 2025 г. и в среднем за 2024 г. и компоненты её изменения (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2025. március 14.
  2. A standard jiddisben:ייִדישע אױטאָנאָמע געגנט, yidishe oytonome gegnt.
  3. Az akkori vicc szerint dönthettek, hogy maradnak a közeli rokonokkal a Távol-Keleten, vagy távoznak a távoli rokonokhoz a Közel-Keletre.

További információk

[szerkesztés ]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés ]
A Föderáció alanyai
Köztársaságok
Határterületek
Területek
Szövetségi
jelentőségű városok
Autonóm terület
Autonóm körzetek
  1. Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

AltStyle によって変換されたページ (->オリジナル) /