Kemerovói terület

Kemerovói terület (Ке́меровская область)

A Kemerovói terület Oroszországon belül

A Kemerovói terület Oroszországon belül

KözigazgatásOrszág Oroszország Szövetségi körzet Szibériai szövetségi körzet SzékhelyKemerovo KormányzóSzergej Jevgenyjevics CiviljovNépességTeljes népesség2 547 684 fő (2024)Etnikai csoportokoroszok, tatárok, ukránok, németek, csuvasok, sórokFöldrajzi adatokElhelyezkedése é. sz. 55° 21′ 18′′, k. h. 86° 05′ 24′′55.355, 86.0955.355000°N 86.090000°E Koordináták: é. sz. 55° 21′ 18′′, k. h. 86° 05′ 24′′55.355, 86.0955.355000°N 86.090000°E

A Kemerovói terület (oroszul Ке́меровская о́бласть — Кузба́сс, ejtsd: Kemerovszkaja Oblaszty — Kuzbasz, tatár nyelven Кемерово өлкәсе, csuvas nyelven Ке́мĕр о́блаçĕ) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Kemerovo. Határos a Tomszki területtel, a Novoszibirszki területtel, az Altaji határterülettel, a Krasznojarszki határterülettel, az Altaj köztársasággal és Hakaszfölddel. 2010-ben népessége 2 763 135 fő volt.

A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de szép számban lakják tatárok, németek, ukránok, csuvasok, sórok és más nemzeti kisebbségek is. Valamikor jelentős mordvin kisebbség is lakta. A mordvinok, csuvasok, németek, ukránok és fehéroroszok száma az elmúlt ötven év alatt drasztikusan megfogyatkozott.

• 1959-ben 2 785 906 lakosából 2 386 468 orosz (85,66%), 109 544 ukrán (3,93%), 67 382 tatár (2,42%), 65 041 német (2,33%), 36 173 csuvas (1,3%), 26 861 mordvin (0,96%), 24 478 fehérorosz (0,88%), 13 670 sór (0,49%).
• 1989-ben 3 171 134 lakosából 2 870 125 orosz (90,51%), 65 245 ukrán (2,06%), 63 116 tatár (1,99%), 47 990 német (1,51%), 24 372 csuvas (0,77%), 19 294 fehérorosz (0,61%), 13 894 mordvin (0,44%), 12 585 sór (0,4%).
• 2002-ben 2 899 142 lakosából 2 664 816 orosz (91,92%), 51 030 tatár (1,76%), 37 622 ukrán (1,3%), 35 965 német (1,24%), 15 480 csuvas (0,53%), 11 554 sór (0,4%), 10 715 fehérorosz (0,37%), 7 221 mordvin (0,25%).
• 2010-ben 2 763 135 lakosából 2 536 646 orosz (91,8%), 40 229 tatár (1,46%), 23 125 német (0,84%), 22 156 ukrán (0,8%), 10 672 sór (0,39%), 9 301 csuvas (0,34%), 6 049 fehérorosz (0,22%), 3 932 mordvin (0,14%).

A Kemerovói terület élén a kormányzó áll:

• Aman Gumirovics Tulejev: 1997. július 1. – 2018. április 1.

A több mint 20 éven át kormányzó Aman Tulejev 73 évesen, a kemerovói üzletközpont 2018. március 25-ei tragikus tűzvésze után egy héttel lemondott hivataláról. Egészségi állapota miatt már korábban is várható volt nyugdíjazása.^[1]

• Szergej Jevgenyjevics Civiljov:
  • 2018. április 1. – Vlagyimir Putyin elnök ideiglenes jelleggel – a következő választásig (2018. szeptember) – mb. kormányzónak nevezte ki. Alig egy hónappal korábban lett a kormányzó gazdasági ügyekben illetékes helyettese; egyesek már akkor az idős kormányzó utódjaként emlegették. A Kolmar nevű jakutföldi szénipari holding főrészvényese.^{[2] [3]}
  • Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én.^[4]

A Kemerovói terület városai a következők, a városi rang elnyerésének évével, a 2010. évi népességgel:

Magyar név	Orosz név	Rang	Mióta	Lélekszám
Novokuznyeck	Новокузнецк	város	1931	547 904
Kemerovo	Кемерово	város	1925	532 981
Prokopjevszk	Прокопьевск	város	1931	210 130
Mezsdurecsenszk	Междуреченск	város	1955	101 678
Leninszk-Kuznyeckij	Ленинск-Кузнецкий	város	1925	101 666
Kiszeljovszk	Киселёвск	város	1936	98 365
Jurga	Юрга	város	1949	81 533
Belovo	Белово	város	1938	76 764
Anzsero-Szudzsenszk	Анжеро-Судженск	város	1931	76 646
Berjozovszkij	Берёзовский	város	1965	47 279
Oszinnyiki	Осинники	város	1938	46 001
Miszki	Мыски	város	1956	43 038
Mariinszk	Мариинск	város	1856	40 526
Topki	Топки	város	1933	28 641
Poliszajevo	Полысаево	város	1989	27 624
Tajga	Тайга	város	1925	25 331
Gurjevszk	Гурьевск	város	1938	24 817
Tastagol	Таштагол	város	1963	23 134
Kaltan	Калтан	város	1959	21 892
Szalair	Салаир	város	1941	8 262

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
Belovói járás	Беловский район	Belovo	30 204
Csebulai járás	Чебулинский район	Verh-Csebula	16 348
Gurjevszki járás	Гурьевский район	Gurjevszk	10 617
Izsmorszkiji járás	Ижморский район	Izsmorszkij	13 517
Jajai járás	Яйский район	Jaja	20 383
Jaskinói járás	Яшкинский район	Jaskino	30 856
Jurgai járás	Юргинский район	Jurga	22 448
Kemerovói járás	Кемеровский район	Kemerovo	45 459
Krapivinszkiji járás	Крапивинский район	Krapivinszkij	24 533
Leninszk-kuznyeckiji járás	Ленинск-Кузнецкий район	Leninszk-Kuznyeckij	23 760
Mariinszki járás	Мариинский район	Mariinszk	17 285
Mezsdurecsenszki járás [5]	Междуреченский район	Mezsdurecsenszk	2 268
Novokuznyecki járás	Новокузнецкий район	Novokuznyeck	50 681
Prokopjevszki járás	Прокопьевский район	Prokopjevszk	31 442
Promislennajai járás	Промышленновский район	Promislennaja	50 106
Tastagoli járás	Таштагольский район	Tastagol	31 895
Topki járás	Топкинский район	Topki	16 246
Tyazsinszkiji járás	Тяжинский район	Tyazsinszkij	25 597
Tyiszuli járás	Тисульский район	Tyiszul	25 045

• Az 1959-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_59.php?reg=34
• Az 1989-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_89.php?reg=58
• A 2002-es népszámlálás adatai: http://demoscope.ru/weekly/ssp/rus_nac_02.php?reg=74
• A 2010-es népszámlálás adatai: http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/perepis_itogi1612.htm Archiválva 2016. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben