Protaktínium
- English
- Afrikaans
- አማርኛ
- Aragonés
- अंगिका
- العربية
- الدارجة
- مصرى
- Asturianu
- Azərbaycanca
- Basa Bali
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- भोजपुरी
- বাংলা
- བོད་ཡིག
- Brezhoneg
- Bosanski
- Català
- 閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄
- Cebuano
- کوردی
- Corsu
- Čeština
- Чӑвашла
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Nordfriisk
- Furlan
- Gaeilge
- Gàidhlig
- Galego
- ગુજરાતી
- Gaelg
- 客家語 / Hak-kâ-ngî
- עברית
- हिन्दी
- Fiji Hindi
- Hrvatski
- Հայերեն
- Interlingua
- Bahasa Indonesia
- Ido
- Italiano
- 日本語
- La .lojban.
- Jawa
- ქართული
- Kabɩyɛ
- Қазақша
- ಕನ್ನಡ
- 한국어
- Коми
- Kernowek
- Кыргызча
- Latina
- Lëtzebuergesch
- Limburgs
- Ligure
- Lietuvių
- Latviešu
- Македонски
- മലയാളം
- Монгол
- मराठी
- Кырык мары
- Bahasa Melayu
- မြန်မာဘာသာ
- Plattdüütsch
- नेपाल भाषा
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Novial
- Occitan
- Livvinkarjala
- Ирон
- पालि
- Polski
- Piemontèis
- پنجابی
- پښتو
- Português
- Runa Simi
- Română
- Armãneashti
- Русский
- संस्कृतम्
- Саха тыла
- Sardu
- Sicilianu
- Scots
- سنڌي
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenčina
- Slovenščina
- Shqip
- Српски / srpski
- Seeltersk
- Svenska
- Kiswahili
- தமிழ்
- తెలుగు
- Тоҷикӣ
- ไทย
- Tagalog
- Türkçe
- Татарча / tatarça
- ئۇيغۇرچە / Uyghurche
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Vepsän kel’
- Tiếng Việt
- Winaray
- 吴语
- Хальмг
- Yorùbá
- 中文
- 文言
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
- IsiZulu
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
↑
Pa
↓
(Uqu)
(1568 °C, 2854 °F)
(? 4027 °C, ? °F)
(gyengén bázikus oxid)
izotóp | természetes előfordulás | felezési idő | bomlás | ||
---|---|---|---|---|---|
mód | energia (MeV) | termék | |||
230Pa | mest. | 17,4 d | ε | 1,310 | 230Th |
β- | 0,563 | 230U | |||
231Pa | 100% | 32760 a | α | 5,149 | 227Ac |
233Pa | mest. | 26,967 n | β- | 0,571 | 233U |
A protaktínium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Pa, rendszáma 91. Leghosszabb ideig megmaradó és a természetben legnagyobb arányban előforduló izotópja a Pa-231, mely az urán-235 bomlási terméke, felezési ideje 32 760 év. Sokkal kisebb arányban található meg a rövid életű, metastabil Pa-234m izotóp, mely az urán-238 bomlási terméke. A Pa-233 a tórium 233-as izotópjának bármilyen bomlásából előállhat.
Jellemzői
[szerkesztés ]A protaktínium az aktinoidák csoportjába tartozó fémes elem, élénk fémes fényű, amely tulajdonság levegővel való érintkezés során egy ideig megmarad.[1] A protaktínium 1,4 K alatti hőmérsékleten szupravezetővé válik.[2]
Története
[szerkesztés ]1890-ben Dmitrij Ivanovics Mengyelejev megjósolta egy elem létezését a tórium és az urán között. Mivel az aktinoidák csoportja még nem volt ismert, az urán a volfrám alatt, a tórium a cirkónium alatt helyezkedett el, így a tantál alatti hely üresen maradt. Egészen az 1950-es évekig a periódusos rendszer így épült fel.[3] A vegyészek hosszú időn át egy bizonyos eka-tantált kerestek, melynek kémiai tulajdonságait a tantálhoz hasonlónak vélték, emiatt a protaktínium felfedezése szinte lehetetlen volt.
1900-ban William Crookes különítette el a protaktíniumot, mint radioaktív anyagot az urántól, de nem ismerte fel, hogy ez egy új elem.[4]
A protaktíniumot először 1913-ban azonosították, amikor Kasimir Fajans és Oswald Helmuth Göhring (wd) az urán 238-as izotóp bomlási láncát vizsgálva rábukkant a rövid életű Pa-234m izotópra (felezési ideje kb. 1,17 perc). Az új elemnek a brevium nevet adták (a latin brevis szó rövidet jelent).[5] [6] 1918-ban, amikor két kutatócsoport (vezetőik Otto Hahn és Lise Meitner, illetve Frederick Soddy és John Cranston) egymástól függetlenül felfedezte a Pa 231-es izotópját, a nevet megváltoztatták protoaktíniumra, melyet később, 1949-ben protaktíniumra rövidítettek. A szó a görög protosz (πρώτος = első) és az aktínium összetételéből származik, a protaktínium ui. aktíniummá alakul radioaktív sugárzás közben. Az aktínium neve a görög aktisz-ból (ἀκτίς = sugár) származik.[7]
Felhasználása
[szerkesztés ]Ritkasága, erős radioaktivitása és mérgező tulajdonsága miatt csak tudományos kutatásban használják.
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ C. R. Hammond. The Elements, in Handbook of Chemistry and Physics 81st edition . CRC press (2004). ISBN 0849304857
- ↑ R. D. Fowler et al. (1965). „Superconductivity of Protactinium". Phys. Rev. Lett. 15, 860. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.15.860.
- ↑ Michael Laing (2005). „A Revised Periodic Table: With the Lanthanides Repositioned". Foundations of Chemistry 7 (3), 203. o. DOI:10.1007/s10698-004-5959-9.
- ↑ Emsley, John. Protactinium, Nature's Building Blocks: An A-Z Guide to the Elements . Oxford, England, UK: Oxford University Press, 347–349. o. (2001). ISBN 0198503407
- ↑ K. Fajans and 0. Gohring, (1913). „Über die komplexe Natur des Ur X". Naturwissenschaften 14, 339. o. DOI:10.1007/BF01495360.
- ↑ K. Fajans and 0. Gohring, (1913). „Über das Uran X2-das neue Element der Uranreihe". Physikalische Zeitschrift 14, 877–84. o.
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 11 és 121. o. ISBN 963 8334 96 7
További információk
[szerkesztés ]- a magyar Wikipédia protaktíniumot tartalmazó vegyületeinek listája külső keresővel
- kémia Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap