Pálmajor (Somogy vármegye)

Pálmajor

Pietà-kereszt (1916)

Pietà-kereszt (1916)

KözigazgatásOrszág Magyarország Régió Dél-Dunántúl Vármegye Somogy Járás Kaposvári Jogállásközség PolgármesterKalányos Zoltán (független)^[1] Irányítószám 7561Körzethívószám 82NépességTeljes népesség356 fő (2024. jan. 1.)^[2] Népsűrűség 56,57 fő/km2Földrajzi adatokTerület6,24 km2Időzóna CET, UTC+1 ElhelyezkedéseTérkép é. sz. 46° 23′ 04′′, k. h. 17° 34′ 03′′46.384444444444, 17.567546.384444°N 17.567500°E Koordináták: é. sz. 46° 23′ 04′′, k. h. 17° 34′ 03′′46.384444444444, 17.567546.384444°N 17.567500°E Pálmajor weboldala

---

Pálmajor község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban. A 99%-ban cigányok által lakott falu^{[3] [4]} 2010-es statisztikák szerint az ország legszegényebb települése volt, az egy főre jutó jövedelem nem érte el a 33 000 forintot.^[5]

A vármegye középső részén fekszik, Kaposvártól kb. 20 kilométerre nyugatra. Mindössze három települési szomszédja van: északkelet felől Somogysárd, délkelet felől Kiskorpád, nyugat felől pedig Nagybajom.

Főutcája a 61-es főútból kiágazó 67 132-es számú mellékút, de a falu házai közül néhány a főút mentén áll.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal Kiskorpád vasútállomása kínálja, körülbelül 4 kilométerre délkeletre.

A terület, ahol ma a falu áll, a 19. században Somssich Pál birtoka volt, innen ered korábbi neve, Páltelke, melyből a századfordulóra alakult ki a mai Pálmajor elnevezés. 1923-ban nyílt meg népiskolája, ahova kb. 70 gyermek járt be mintegy 5 kilométeres körzetből. Az évtized végére számos cigány költözött be a pusztára, ennek eredményeként 1930-ban 214 lakosával már a népesebb puszták közé tartozott. Jórészt cselédek lakták, akik egészen fiatal koruktól kezdve végigdolgozták életüket.

A második világháború után a megszűnt közeli Egerpuszta lakóinak egy része átköltözött Pálmajorba, a hatvanas években pedig Földhíd, Imremajor és Kocsmatag lakossága is részben ide települt át. Az évek során azonban a helyiek többsége Kaposváron lelt új otthonra, helyükre újabb cigány családok költöztek.

Pálmajor 1993. január 1-jétől önálló település, korábban Nagybajom része volt. Gyógyszertár, védőnő és fogorvos nincs a településen, az orvos is Nagybajomból jár be.^[3]

2013. szeptember 6-án a gyerekek és családjuk helyzetét javító, szociális és felzárkóztatási tevékenységet segítő közösségi szolgáltató házat adtak át a településen.^[6]

• 1993–1994: ...
• 1994–1998: Boross Lászlóné (független)^[7]
• 1998–2002: Boross Lászlóné (független)^[8]
• 2002–2006: Boross István Lászlóné (független)^[9]
• 2006–2010: Boross István Lászlóné (független)^[10]
• 2010–2014: Pozsonyi Erika (független)^[11]
• 2014–2019: Pozsonyi Erika (független)^[12]
• 2019–2024: Pozsonyi Erika (független)^[13]
• 2024– : Kalányos Zoltán (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 91,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 91,3%, református 0,3%, felekezet nélküli 8,4%.^[14]

2022-ben a lakosság 77,2%-a vallotta magát magyarnak, 54,1% cigánynak (22,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55% volt római katolikus, 1,5% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).^[15]

Római katolikus temploma 2009-ben épült.^[4]