Görgeteg (Magyarország)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Görgeteg (egyértelműsítő lap).

Görgeteg

KözigazgatásOrszág Magyarország Régió Dél-Dunántúl Vármegye Somogy Járás Nagyatádi Jogállásközség PolgármesterFadgyas Attila József (független)^[1] Irányítószám 7553Körzethívószám 82NépességTeljes népesség1019 fő (2024. jan. 1.)^[2] Népsűrűség 33,88 fő/km2Földrajzi adatokTerület33,5 km2Időzóna CET, UTC+1 ElhelyezkedéseTérkép é. sz. 46° 08′ 50′′, k. h. 17° 26′ 41′′46.147280555556, 17.44481111111146.147281°N 17.444811°E Koordináták: é. sz. 46° 08′ 50′′, k. h. 17° 26′ 41′′46.147280555556, 17.44481111111146.147281°N 17.444811°E Görgeteg weboldala

---

Görgeteg község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Görgeteg Somogy vármegye déli részén, a Barcstól Balatonkeresztúrig vezető 68-as főút mentén fekszik, közeli szomszédja a főút mentén északra fekvő Lábod (7 km), de nincs nagy távolságra a két város, Nagyatád (16 km) és Barcs (20 km) sem. Lakott területén ágazik ki a 68-asból nyugati irányban a Rinyaszentkirályra vezető 68 125-ös számú mellékút.

Közigazgatási területéhez tartozik az egykori Rinyatamási, ahol gróf Széchenyi Aladár felépítette a ma is álló vadászkastélyt.

Görgeteg nevét 1360-ban említette először oklevél Gurgeteg alakban írva, majd 1436-ban Gergetheg írásmóddal fordul elő; mint a Veszprémi egyházmegye birtoka.

Az 1536 évi adólajstrom szerint Pekry Lajos, 1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa. Az 1565-1566 évi török kincstári adóösszeírásban 16 házzal szerepelt. 1598-1599-ben is a Veszprémi püspökség volt a birtokosa. 1660-ban a pannonhalmi főapátság dézsmajegyzéke szerint Sümeg várának tartozéka volt. 1715-ben 13 háztartását írták össze, ekkor gróf Volkra János veszprémi püspök volt a birtokosa. 1895-ben a Veszprémi püspökség az itteni birtokait kisebb részletekben eladta helybeli gazdáknak. 1872-ben egy nagy tűzvészben az egész helység leégett.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 918 lakosából 916 magyar volt. Ebből 331 római katolikus, 574 református, 8 izraelita volt.

A 80-as évek elején hozzácsatolták a vele egybeépült Kuntelepet.

A községhez tartozott Rinyatamási-puszta is, melynek a helyén egykor Tamási falu feküdt.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.^[3]

Tamási faluról 1407-ből maradtak fenn adatok. Az 1554 évi defterben Szenttamás helység néven említették. 1598-1599-ben Székely Mihály volt a földesura. 1856-ban már csak mint puszta volt említve és a Somssich családé volt, a 20. század elején pedig gróf Széchenyi Aladárnak volt itt nagyobb birtoka és kényelmes úrilaka.

• 1990–1994: Horváth Béla (független)^[4]
• 1994–1998: Horváth Béla (független)^[5]
• 1998–2000: Horváth Béla (független)^[6]
• 2000–2002: Horváth Béla (független)^{[7] [8]}
• 2002–2004: Horváth Béla (független)^[9]
• 2004–2006: Fadgyas Attila (független)^[10]
• 2006–2010: Fadgyas Attila József (független)^[11]
• 2010–2014: Fadgyas Attila József (független)^[12]
• 2014-2019: Fadgyas Attila József (független)^[13]
• 2019-2024: Fadgyas Attila József (független)^[14]
• 2024- : Fadgyas Attila József (független)^[1]

A településen 2000. július 30-án időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott, a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^{[7] [15] [16]}

A következő önkormányzati ciklus félideje táján, 2004. augusztus 1-jén ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,^[10] ezúttal az addigi polgármester halála miatt.^[17]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 19,2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,9% németnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 8,2%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 2,4% (19,8% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 24,8% cigánynak, 1,3% németnek, 0,5% szerbnek, 0,5% horvátnak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% örménynek és ukránnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,7% volt római katolikus, 6,3% református, 0,7% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 19,3% felekezeten kívüli (22,2% nem válaszolt).^[19]

• Római katolikus kápolna - 1840-ben épült.
• Református temploma - 1888-ban épült
• Vadászkastély

• Bogdán János
• Puszta Sándor

• Görgeteg honlapja