Szentpéterúr

Szentpéterúr község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

A vármegye keleti részén, a Balaton felé eső oldalon fekszik, a Zalai-dombságban, ezen belül a Zalaapáti-hát területén, amit a Principális-csatorna és az Alsó-Zala észak-déli irányú völgyei fognak közre.

Különálló településrészei Vörrű, a központjától egy kilométerre nyugatra, illetve Nemesszer, mintegy másfél kilométerre északra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Nagykapornak és Tilaj, északkelet felől Zalacsány, kelet felől Gétye, délnyugat felől Zalaapáti, dél felől Pacsa, délnyugat felől Zalaigrice, északnyugat felől pedig Nemesrádó.

Csak közúton érhető el, a 75-ös főútból Pacsától keletre kiágazó 73 212-es számú mellékúton; Gétyével, Zalaigricével és Nemesrádóval alsóbbrendű, önkormányzati utak kapcsolják össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonal Zalaszentmihály-Pacsa vasútállomása, 11 kilométerre délnyugatra.

A településről az első írásos adat 1166-ból maradt fenn, mikor a mai település közelében Vidó Zalai gróf a János rendű ispotályosok számára apátságot alapított Szent Péter és Pál tiszteletére. A hosszas Szent Péteri apátúr nevet később a könnyebb kiejtés miatt Szent Peturra rövidítették. Az apátság valószínűleg elpusztult, neve azonban fennmaradt, és a közelben lévő község azt Szent-Péterúrra egészítette ki.

Az egykor itt állt apátság létezéséről egykori adatok is vallanak, valamint a közeli Gétye és Szentpéterúr község lakói között létezése a szájhagyományokban is fennmaradt, helye, ill. elnevezése egy régi katonai térképen feltüntetve is megtalálható a Markalházi dűlőben, Gétye és Szentpéterúr között, az úgynevezett Szent-völgyben.

A 15. században Szent-Péterúr a nagykapornaki járáshoz tartozott.

A falu középkori történetéről elég kevés adat maradt fenn. Neve 1439-ben Zenthperhetwr néven szerepelt az írott forrásokban. 1513-ban két Vas, Markalf és Kis nevű egytelkes nemesi családok lakták. Az 1550-es években a források az Örvényesi pálos kolostorral együtt említik.

Egy 1850-ben készült, Gétye község tagosított határának térképrészleten szentegyházi-dűlő néven találjuk a Szent-völgyet. E két elnevezés is valószínűsíti, hogy az apátság elpusztulása előtt e völgyben állt.

A szájhagyományok szerint e régi Szent-Péterur nevű falu a mostani helyétől délebbre feküdt, helyét az "Égett-kertek" nevű dűlő jelzi, mivel a törökök a szentgotthárdi csata utáni vereségből hazafelé tartva felégették a falut.

Az új Szentpéterúr ezért nem a régi helyén, hanem jóval feljebb, az erdővel borított mostani helyre épült, hogy lakói szükség esetén könnyebben elmenekülhessenek valamely rejtettebb helyre.

A településen polgárőrség működik.^[4]

• 1990–1994: Szigligeti Aladár (független)^[5]
• 1994–1998: Kopácsi József (független)^[6]
• 1998–2002: Kopácsi József (független)^[7]
• 2002–2006: Kopácsi József (független)^[8]
• 2006–2010: Dr. Farkas Ágota (független)^[9]
• 2010–2011: Dr. Farkas Ágota (független)^[10]
• 2012–2014: Pálfi József (független)^[11]
• 2014–2019: Pálfi József (független)^[12]
• 2019–2024: Lakatos István (független)^[13]
• 2024– : Szummer László (független)^[1]

A településen 2012. február 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[11] az előző polgármester lemondása miatt.^[14]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 78,4%, cigány 19,4%, német 1,95%. A lakosok 51,6%-a római katolikusnak, 0,77% reformátusnak, 0,38% evangélikusnak, 6,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (37,9% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 15,6% cigánynak, 3,9% németnek, 0,2% horvátnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 0,7% református, 0,1% evangélikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 8,4% felekezeten kívüli (46,7% nem válaszolt).^[16]

• Római katolikus templom

• Zala megye települései
• Zala vármegye települései

• Lapok térképekkel