Mártonhalom
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Mártonhalom (horvátul: Martinuševec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés ]Csáktornyától 14 km-re, községközpontjától Felsőmihályfalvától 4 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén, a szlovén határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés ]A települést 1478-ban "Martinstowecz" néven említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.
1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.
Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " MARTINOSOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Urai G. Althán, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Mihalyeveczhez nem meszsze, és annak filiája, határja soványas."[2]
1910-ben 225, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1991-óta a független Horvátország része. 2001-ben 136 lakosa volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés ]Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
