Ladomány
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1785 | 141 | — |
| 1828 | 209 | +48,2% |
| 1857 | 94 | −55,0% |
| 1869 | 126 | +34,0% |
| 1880 | 130 | +3,2% |
| 1890 | 142 | +9,2% |
| 1900 | 117 | −17,6% |
| 1910 | 134 | +14,5% |
| 1920 | 156 | +16,4% |
| 1930 | 148 | −5,1% |
| 1970 | 85 | −42,6% |
| 1980 | 14 | −83,5% |
| 2011 | 14 | +0,0% |
| 2022 | 23 | +64,3% |
| Forrás: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára - 10. Tolna megye (1996) | ||
Ladomány ma Bonyhádhoz tartozó falu Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Fekvése
[szerkesztés ]Bonyhádtól 8 kilométerre északkeletre egy völgyben található zsáktelepülés, az 1992-ben épült beton bekötőúton Széptölgyes felől közelíthető meg, emellett a sárga sáv jelzésű turistaútvonal is erre vezet.[1]
Története
[szerkesztés ]Először 1437-ben említi egy oklevél.[2] Hasonlóan számos más Tolna vármegyei községhez, Ladományt is német telepesekkel népesítették be a törökdúlást követően 1729 és 1733 között Württenberg és Hessen vidékéről. A 18. század végén a Dőri családhoz tartozott, egyházilag pedig Kakasdhoz.[3] 1766-ban kilenc család lakta. 1873-ban ideiglenesen hozzácsatolták Belacot, amely ma Kakasd része.[4] Az 1930-as években kis mérete ellenére olvasókör, iskola, posta, énekkar, gazdakör (1932-től) és bolt is működött a településen, ekkoriban elszigetelt fekvése és gazdagsága miatt Kanadaként emlegették. A környező dombokon szőlőt műveltek, híres volt a ladományi bor.[5]
Miután 1895-től a kakasdi körjegyzőséghez tartozott, a kis falut 1940-ben csatolták Bonyhádhoz, majd 1946-ban a község németségét kitelepítették. Az elzárt, bekötőút nélküli helyről a betelepített felvidéki magyar lakosok is elköltöztek, ekkor zárták be az iskolát, ráadásul a gyerekeket a távolabbi Nagymányokra irányították át.[5] A bonyhádi Dózsa Népe Termelőszövetkezetbe szervezték a lakosságot, az 1960-as években 28 ház állt a településen.[6] 1990-re teljesen kihalt, ekkoriban csak két házat használtak nyári lakhelyként.[1] Később újjátelepült, új házak is épültek.[7] [8] A romos Nepomuki Szent János-templomot is felújították, majd többen hétvégi házat vettek az időközben a kirándulók közt is népszerűvé váló helyen.[9]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ladomány, német falu, Tolna vmegyében, 128 kath. lak. F. u. gr. Festetics. Ut. p. Szekszárd 2 1/4 ór."[10]
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ a b Dománszky Zoltán: Ladomány. Hon-Lap Bonyhád, (2005. november 18.) 7. o. Hozzáférés: 2025. január 15.
- ↑ Ordas Iván: Búcsú Ladománytól. Tolna Megyei Népújság, (1980. augusztus 24.) Hozzáférés: 2025. január 15.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország történeti statisztikai helységnévtára - 10. Tolna megye (1996)
- ↑ a b Árki Attila: Ladomány | Egy kis falu szomorú története. Tolna Megyei Népújság, (1989. április 15.) 4. o. Hozzáférés: 2025. január 15.
- ↑ Egész estét betöltő műsor Ladományban. Tolna Megyei Népújság, (1961. szeptember 28.) Hozzáférés: 2025. január 15.
- ↑ Feléledt poraiból a 30 éve kihalt tolnai falu | Sokszínű vidék
- ↑ GCLAKA. www.geocaching.hu. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Képes cikk Ladományról. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.