Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia

Kovácsi (Tevel)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 12.

Pontosság ellenőrzött

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kovácsi (egyértelműsítő lap).
Kovácsi
Közigazgatás
Település Tevel
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Elhelyezkedése
Kovácsi (Magyarország)
Kovácsi
Kovácsi
Pozíció Magyarország térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácsi témájú médiaállományokat.
Kovácsi Tevel felől (Závodi utca).

Kovácsi 1928-ban Tevelhez csatolt egykor önálló kisközség Tolna vármegye Bonyhádi járásában, a Völgységben. Tevelről Závod irányában közelíthető meg.

Jogállása

[szerkesztés ]

Kovácsi 1773-tól 1873-ig község, 1882-től az egyesítésig kisközség volt, 1895-től kezdve körjegyzőségekbe beosztva: Tevel mellé, kivéve 1905 és 1920 között, amikor Bonyháddal alkotott körjegyzőséget. Az anyakönyvezés is Tevelen történt.

A település az 1920-as évek végén veszítette el önállóságát: ekkor Tevel községhez csatolák, és innentől már szorosabban kapcsolódott a története Tevelhez. Az egyesítést a belügyminiszter egy 1927. március 24-én kelt, ún. szervezési szabályrendelete rendelte el. Egyben ekkor vált Tevel nagyközséggé.[1] Az egyesítés előbb 1928. január 1-jén ideiglenesen, majd 1929. szeptember 30-án véglegesen is megtörtént.[2]

Története

[szerkesztés ]

Kovácsi története valószínűleg szorosan összefüggött Tevel történetével: tehát a területe a honfoglalásig szórványosan lakott lehetett. A honfoglalás után pedig a község fejedelmi szállásterülethez tartozhatott: lakói egykor – a község nevéből ítélve – kovácsmesterséggel foglalkoztak.

Györffy György abból következtett erre, hogy az Árpád-korban a fejedelmi, királyi udvarok számára különböző tevékenységeket végző embereket gyakran egy helyre telepítették, ezt más hazai településnevek is tükrözik, például Halászi, Hőgyész (a régi időkben a hermelint nevezték hölgynek, a hermelinvadászokat pedig hölgyészeknek), Lovászi, Hodász, Pásztori, Kismadarász (ma: Tomášov, Szlovákia), Nagymadarász (ma: Mădarăs, Románia).

Kovácsi évtizedek óta használaton kívüli templomát 2017-ben lebontották.

Egy 1193-ban kelt oklevélben említik először, amely arról számol be, hogy III. Béla megerősíti, hogy anyja a fehérvári kereszteseknek adományozott néhány helységet, köztük Tevelt és Kovácsit is.[3] 1397-ben Kowachy néven említik. A község nem túl nagy, de virágzó település lehetett a középkorban, azonban a török időkben teljesen elnéptelenedett. A 18. század első felében a mai Délnyugat-Németországból beköltöző katolikus telepesek beköltözése révén vált ismét lakott hellyé.

A 18. század folyamán gyarapodásnak indult a falu, a század végén a Dőry család birtokában állt, és főleg katolikusok lakták.[4]

Német lakosságát a második világháború után zömmel kitelepítették: helyükre bukovinai székely és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyar családok költöztek. Azóta a Tevel központjától viszonylag távol eső település lakossága fokozatosan csökken.

Szent Lászlónak emelt templomát 1802-ben építették, először egy egyházlátogatási jegyzőkönyvben említik 1828-ban, eszerint a templomot megáldották a király tiszteletére, de nem került sor a felszentelésére. Utolsó felújítása 1873-ban volt, az 1970-es évekig használták. A falu elnéptelenedése során a Pécsi egyházmegye birtokában lévő templom is egyre rosszabb állapotba került, 2008-ban levetették a harangot és a keresztet és már ekkor kezdeményezték a bontást is, amely ekkor még a műemléki védettség miatt nem valósult meg, sőt kényszertatarozást írtak elő.[5] Később a tető és a fal is beszakadt, emiatt előbb 2014-ben megszüntették műemléki védettségét, majd két, a megmenthetetlenségét igazoló statikai szakvélemény után 2017 nyarán lebontották.[6]

Demográfiai adatok

[szerkesztés ]

Az 1785-ös első népszámlálás szerint 35 házában 39 család lakott, tényleges népessége 188 fő volt.[7] Az 1789-es összeírás szerint 39 család lakta, ami kb. 225 főt jelentett. Fényes Elek nyomán 1851-ben 220-an lakták.[8] Az 1920-as népszámláláskor szerepel utoljára önálló községként, eszerint 183-an lakták, a következőt már az egyesítés után tartották.[9] A népességet és etnikai eloszlását az alábbi táblázat foglalja össze.[2] Az 1828-as adat adóösszeírás, így a nemességet nem tartalmazza. Az 1880-as adatban nemzetiségbe be nem soroltak a még beszélni nem tudó csecsemők. A 2011-es népszámlálás adataiban mint gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely szerepel, ekkor 14 lakását 26 fő lakta.

év népesség magyar német egyéb
1785 196 n/a n/a n/a
1828 217 n/a n/a n/a
1857 231 n/a n/a n/a
1869 203 n/a n/a n/a
1880 198 7 179 12
1890 195 5 190 0
1900 173 3 170 0
1910 180 2 178 0
1920 183 7 176 0

Jegyzetek

[szerkesztés ]
  1. Boda Ferenc. „Tevel+Kovácsi=Tevel nagyközség ", Tolna Megyei Népújság, 1969. október 26. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
  2. a b Gyalay Mihály. Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2. , második kiadás [1989] (1997). Hozzáférés ideje: 2023. július 9. 
  3. Móser Zoltán. Tevel. Úton, hazafelé (2019). Hozzáférés ideje: 2023. július 29. 
  4. Vályi András. Magyarország leírása 
  5. Állva meghalni. Büntet a hivatal ", Heti Válasz, 2008. március 27. (Hozzáférés: 2023. július 9.) 
  6. Balázs László. „Hol egykor templom állt, most kőhalom ", Tolnai Népújság, 2017. július 7. (Hozzáférés: 2023. július 29.) 
  7. AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS . Központi Statisztikai Hivatal könyvtára (1960) 
  8. Kovácsi. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  9. szerk.: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal: Az 1920. évi népszámlálás 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923) . Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Hozzáférés ideje: 2023. július 9. 

Források

[szerkesztés ]

Szauer János: Fejezetek Tevel történetéből; Tevel, 2003.

Tolna vármegye települései
Völgységi járás: Apar  · Bátaapáti  · Belac  · Bonyhád  · Bonyhádvarasd  · Börzsöny  · Cikó  · Dőrypatlan  · Grábóc  · Györe  · Hant  · Izmény  · Kakasd  · Kisdorog  · Kismányok  · Kisvejke  · Kovácsi  · Ladomány  · Lengyel  · Majos  · Máza  · Mórágy  · Mőcsény  · Mucsfa  · Nagymányok  · Nagyvejke  · Palatinca  · Szálka  · Tabód  · Tevel  · Váralja  · Závod  · Zomba

AltStyle によって変換されたページ (->オリジナル) /