Kovácsi (Tevel)
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Kovácsi 1928-ban Tevelhez csatolt egykor önálló kisközség Tolna vármegye Bonyhádi járásában, a Völgységben. Tevelről Závod irányában közelíthető meg.
Jogállása
[szerkesztés ]Kovácsi 1773-tól 1873-ig község, 1882-től az egyesítésig kisközség volt, 1895-től kezdve körjegyzőségekbe beosztva: Tevel mellé, kivéve 1905 és 1920 között, amikor Bonyháddal alkotott körjegyzőséget. Az anyakönyvezés is Tevelen történt.
A település az 1920-as évek végén veszítette el önállóságát: ekkor Tevel községhez csatolák, és innentől már szorosabban kapcsolódott a története Tevelhez. Az egyesítést a belügyminiszter egy 1927. március 24-én kelt, ún. szervezési szabályrendelete rendelte el. Egyben ekkor vált Tevel nagyközséggé.[1] Az egyesítés előbb 1928. január 1-jén ideiglenesen, majd 1929. szeptember 30-án véglegesen is megtörtént.[2]
Története
[szerkesztés ]Kovácsi története valószínűleg szorosan összefüggött Tevel történetével: tehát a területe a honfoglalásig szórványosan lakott lehetett. A honfoglalás után pedig a község fejedelmi szállásterülethez tartozhatott: lakói egykor – a község nevéből ítélve – kovácsmesterséggel foglalkoztak.
Györffy György abból következtett erre, hogy az Árpád-korban a fejedelmi, királyi udvarok számára különböző tevékenységeket végző embereket gyakran egy helyre telepítették, ezt más hazai településnevek is tükrözik, például Halászi, Hőgyész (a régi időkben a hermelint nevezték hölgynek, a hermelinvadászokat pedig hölgyészeknek), Lovászi, Hodász, Pásztori, Kismadarász (ma: Tomášov, Szlovákia), Nagymadarász (ma: Mădarăs, Románia).
Egy 1193-ban kelt oklevélben említik először, amely arról számol be, hogy III. Béla megerősíti, hogy anyja a fehérvári kereszteseknek adományozott néhány helységet, köztük Tevelt és Kovácsit is.[3] 1397-ben Kowachy néven említik. A község nem túl nagy, de virágzó település lehetett a középkorban, azonban a török időkben teljesen elnéptelenedett. A 18. század első felében a mai Délnyugat-Németországból beköltöző katolikus telepesek beköltözése révén vált ismét lakott hellyé.
A 18. század folyamán gyarapodásnak indult a falu, a század végén a Dőry család birtokában állt, és főleg katolikusok lakták.[4]
Német lakosságát a második világháború után zömmel kitelepítették: helyükre bukovinai székely és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyar családok költöztek. Azóta a Tevel központjától viszonylag távol eső település lakossága fokozatosan csökken.
Szent Lászlónak emelt templomát 1802-ben építették, először egy egyházlátogatási jegyzőkönyvben említik 1828-ban, eszerint a templomot megáldották a király tiszteletére, de nem került sor a felszentelésére. Utolsó felújítása 1873-ban volt, az 1970-es évekig használták. A falu elnéptelenedése során a Pécsi egyházmegye birtokában lévő templom is egyre rosszabb állapotba került, 2008-ban levetették a harangot és a keresztet és már ekkor kezdeményezték a bontást is, amely ekkor még a műemléki védettség miatt nem valósult meg, sőt kényszertatarozást írtak elő.[5] Később a tető és a fal is beszakadt, emiatt előbb 2014-ben megszüntették műemléki védettségét, majd két, a megmenthetetlenségét igazoló statikai szakvélemény után 2017 nyarán lebontották.[6]
Demográfiai adatok
[szerkesztés ]Az 1785-ös első népszámlálás szerint 35 házában 39 család lakott, tényleges népessége 188 fő volt.[7] Az 1789-es összeírás szerint 39 család lakta, ami kb. 225 főt jelentett. Fényes Elek nyomán 1851-ben 220-an lakták.[8] Az 1920-as népszámláláskor szerepel utoljára önálló községként, eszerint 183-an lakták, a következőt már az egyesítés után tartották.[9] A népességet és etnikai eloszlását az alábbi táblázat foglalja össze.[2] Az 1828-as adat adóösszeírás, így a nemességet nem tartalmazza. Az 1880-as adatban nemzetiségbe be nem soroltak a még beszélni nem tudó csecsemők. A 2011-es népszámlálás adataiban mint gazdasági tevékenységhez, vagy egyéb funkcióhoz nem köthető lakóhely szerepel, ekkor 14 lakását 26 fő lakta.
| év | népesség | magyar | német | egyéb |
|---|---|---|---|---|
| 1785 | 196 | n/a | n/a | n/a |
| 1828 | 217 | n/a | n/a | n/a |
| 1857 | 231 | n/a | n/a | n/a |
| 1869 | 203 | n/a | n/a | n/a |
| 1880 | 198 | 7 | 179 | 12 |
| 1890 | 195 | 5 | 190 | 0 |
| 1900 | 173 | 3 | 170 | 0 |
| 1910 | 180 | 2 | 178 | 0 |
| 1920 | 183 | 7 | 176 | 0 |
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Boda Ferenc. „Tevel+Kovácsi=Tevel nagyközség ", Tolna Megyei Népújság, 1969. október 26. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ a b Gyalay Mihály. Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2. , második kiadás [1989] (1997). Hozzáférés ideje: 2023. július 9.
- ↑ Móser Zoltán. Tevel. Úton, hazafelé (2019). Hozzáférés ideje: 2023. július 29.
- ↑ Vályi András. Magyarország leírása
- ↑ „Állva meghalni. Büntet a hivatal ", Heti Válasz, 2008. március 27. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
- ↑ Balázs László. „Hol egykor templom állt, most kőhalom ", Tolnai Népújság, 2017. július 7. (Hozzáférés: 2023. július 29.)
- ↑ AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS . Központi Statisztikai Hivatal könyvtára (1960)
- ↑ Kovácsi. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ szerk.: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal: Az 1920. évi népszámlálás 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923) . Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Hozzáférés ideje: 2023. július 9.
Források
[szerkesztés ]Szauer János: Fejezetek Tevel történetéből; Tevel, 2003.