Lázadás a Bountyn (film, 1935)
- English
- Aragonés
- العربية
- مصرى
- Беларуская
- বাংলা
- Bosanski
- Català
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Gaeilge
- Galego
- עברית
- Hrvatski
- Հայերեն
- Bahasa Indonesia
- Italiano
- 日本語
- 한국어
- Latina
- Македонски
- Bahasa Melayu
- Nederlands
- Norsk bokmål
- Polski
- Português
- Română
- Русский
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenščina
- Српски / srpski
- Svenska
- தமிழ்
- తెలుగు
- Türkçe
- Українська
- اردو
- Tiếng Việt
- 中文
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
(Mutiny on the Bounty)
Irving Thalberg
- tárgyalótermi dráma
- kalandfilm
- történelmi film
- irodalmi adaptáció
Jules Furthman
Carey Wilson
- USA 1935. nov. 8.
- Magyar 1919–1946 1936. márc. 5.
A Lázadás a Bountyn (eredeti cím: Mutiny on the Bounty) 1935-ben bemutatott fekete-fehér amerikai történelmi kalandfilm Frank Lloyd rendezésében, mely az 1789-ben a Bounty hadihajón lezajlott lázadás eseményeit mutatja be.
A film az egyik legnagyobb kasszasiker volt a maga idejében. Habár a történelmi hűségét többen is megkérdőjelezték – a film egy a lázadásról írt regényen alapszik – a kritikusok elismerik, hogy Lloyd filmje minden idők legjobb mozis feldolgozása[forrás? ] a Bounty hajón történt lázadásnak.
A produkció elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, emellett még további hét aranyszoborra jelölték. Magyarországon Lázadók címmel is forgalmazták.[1]
Történet
[szerkesztés ]A film a Bounty hajón 1789-ben lezajlott zendülést meséli el, amit Fletcher Christian (Clark Gable) vezet a kegyetlen kapitány, William Bligh (Charles Laughton) ellen. Ahogy a regény, a film is egy kötekedő gazembernek ábrázolja Blight, akinek a kegyetlensége miatt a matrózok és a legtöbb tiszt fellázad. Mikor Bligh egy csónakra száll másokkal, akik csatlakoznak hozzá, Roger Byam kadét (Franchot Tone) megpróbálja megállítani a lázadást sikertelenül. Christian Tahitire vezeti a Bountyt, ahol éveket tölt el a megmaradt legénységgel. Közben Blighnak sikerül visszatérni Angliába, ahol hajóra száll Tahiti felé. Byam észreveszi a hajót, és úgy dönt visszatér Angliába. Ezalatt Christian a legénységgel és a bennszülöttekkel a fedélzeten talál egy másik szigetet. Mikor Byam a hajóhoz megy – nincs tudomása róla, hogy Bligh rajta a kapitány – fogságba esik, mert Bligh szerint neki is köze volt a lázadáshoz.
Angliában a bíróság bűnösnek találja Byamet, mielőtt ítéletet hirdetnének Byam beszámol Bligh kapitány kegyetlenkedéseiről. Eközben Christian talál a Pitcairn-szigeteken egy olyan szigetet, ahol nehéz partraszállni. A parta vontatja a Bountyt, majd felgyújtja, hogy az üldözőik ne találjanak rájuk. Angliában Byamet felmentik, aki visszatér a tengerre.
Történelmi pontatlanságok
[szerkesztés ]Bligh-t egy brutális és szadista kapitányként ábrázolják, aki olyan büntetéseket is alkalmaz, mint a hajógerinc után kötés vagy a korbácsolás. Valójában egyik sem igaz. A hajógerinc után kötést csak nagyon ritkán alkalmazták, és már Bligh kora előtt kiment a gyakorlatból. A Bounty gondosan vezetett hajónaplója pedig azt mutatja, hogy a korbácsolás mértéke az átlagnál alacsonyabb volt, ráadásul Bligh emberséges és becsületes ember volt, ezért nyomós ok nélkül nem használta a fenyítés eszközét. A lázadás előtt a hajón csak két haláleset történt: egy tengerész elhalálozott skorbutban és egy hajóorvos feltehetően italozás és hanyagság következtében, semmiképp sem Bligh által. Amikor a zendülés kitört, a filmben a lázadók csak azután tudták átvenni a hajó feletti irányítást miután megöltek több Bligh-hoz hűséges matrózt. A valóságban senki nem halt meg az incidens alatt, habár egy tengerész majdnem lelőtte Bligh-t, de Christian megakadályozta ebben.
Az igazi Fletcher Christian egy önző, sértődős, jellemtelen egyén volt, aki a Tahitin eltöltött idő során teljesen elzüllött ottani nők befolyása alatt.
Clark Gable a történelmi hitelesség miatt borotválta le a híres bajuszát, mert a 18. században a Brit Királyi Haditengerészet matrózainak teljesen borotváltnak kellett lenniük. A film abban is hiteles, hogy Bligh és Christian már a Bountyn való utazás előtt találkozott egymással.
Az utolsó jelenetben Christian egy lelkesítő beszédet ad elő társainak, hogy a szigeten a szabad emberek tökéletes társadalmát hozhatják létre távol Blightól és a haditengerészettől. A valóság nagyon más volt. A haditengerészet szabályaival felhagyó lázadók saját kormányzása életképtelennek bizonyult, a sziget a részegesség, nemi erőszak és gyilkosságok színhelyévé fajult. Eltekintve John Adams és Ned Young esetétől a lázadók többsége – beleértve Christiant is – erőszakos halált halt. Utóbbi két túlélő formált emberi közösséget a Pitcairnen letelepült emberekből és azok utódaiból.
Roger Byam kadét karaktere a valós személy Peter Heywood kadéton alapult, aki sem a regényben, sem a mozifilmben nincs megemlítve. Ahogy a kitalált Byamet felmentették a vádak alól a film végén, úgy a valóságban Peter Heywood is felmentést nyert a lázadásban betöltött szerepéért.
Szereposztás
[szerkesztés ]Karakter | Színész |
---|---|
William Bligh kapitány | Charles Laughton |
Fletcher Christian | Clark Gable |
Roger Byam | Franchot Tone |
Burkitt | Donald Crisp |
Ellison | Eddie Quillan |
Mrs. Byam | Spring Byington |
Maggs | Ian Wolf |
Smith | Herbert Mundin |
Bacchus | Dudley Digges |
Sir Joseph Banks | Henry Stephenson |
Nelson kapitány | Francis Lister |
Tehani | Movita Castaneda |
Maimiti | Mamo Clark |
Quintall | Byron Russell |
Coleman | Percy Waram |
Lord Hood | David Torrence |
Mr. Purcell | John Harrington |
Stewart | Douglas Walton |
Fryer | DeWitt Jennings |
Morgan | Ivan F. Simpson |
Hayward | Vernon Downing |
Hitihiti | Bill Bambridge |
Mary Elliston | Marion Clayton Anderson |
Muspratt | Stanley Fields |
Morrison | Wallis Clark |
Edwards hadnagy | Crauford Kent |
Churchill | Pat Flaherty |
McCoy | Alec Craig |
Thompson | Charles Irwin |
Tinkler | Dick Winslow |
A filmben statisztaként feltűnt James Cagney és David Niven is.
További feldolgozások
[szerkesztés ]1962-ben mutatták Lewis Milestone azonos címen címmel készült több, mint három órás feldolgozását. Marlon Brando játszotta Fletcher Christiant, Trevor Howard pedig William Blight. A film hatalmas csalódás volt kritikai és anyagi szempontból egyaránt, bár később több kritikus is átértékelte a produkciót. 1984-ben Mel Gibson alakította Christiant, partnere Anthony Hopkins volt Bligh kapitányként A Bounty című adaptációban. Az utolsó változat festi a legpozitívabb képet Blighról, és történelmi szempontból is a leghitelesebb.
Oscar-díj
[szerkesztés ]- Oscar-díj (1936)
- díj: legjobb film – Metro-Goldwyn-Mayer
- jelölés: rendező – Frank Lloyd
- jelölés: legjobb férfi főszereplő – Clark Gable
- jelölés: legjobb férfi főszereplő – Charles Laughton
- jelölés: legjobb férfi főszereplő – Franchot Tone
- jelölés: legjobb vágó – Margaret Booth
- jelölés: legjobb forgatókönyv – Jules Furthman, Talbot Jennings, Carey Wilson
- jelölés: legjobb betétdal – Nat W. Finston
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Lázadók (1935) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Fordítás
[szerkesztés ]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mutiny_on_the_Bounty (1935 film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés ]- Lázadás a Bountyn a PORT.hu-n (magyarul) Szerkesztés a Wikidatán
- Lázadás a Bountyn az Internet Movie Database-ben (angolul) Szerkesztés a Wikidatán
- Lázadás a Bountyn a Rotten Tomatoeson (angolul) Szerkesztés a Wikidatán
- Lázadás a Bountyn a Box Office Mojón (angolul) Szerkesztés a Wikidatán