Kalifornia
- English
- Afrikaans
- Alemannisch
- አማርኛ
- Aragonés
- Ænglisc
- العربية
- ܐܪܡܝܐ
- الدارجة
- مصرى
- Asturianu
- Aymar aru
- Azərbaycanca
- تۆرکجه
- Башҡортса
- Basa Bali
- Boarisch
- Žemaitėška
- Bikol Central
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Betawi
- Български
- भोजपुरी
- Bislama
- বাংলা
- བོད་ཡིག
- বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী
- Brezhoneg
- Bosanski
- Буряад
- Català
- Chavacano de Zamboanga
- 閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄
- Нохчийн
- Cebuano
- Tsetsêhestâhese
- کوردی
- Corsu
- Qırımtatarca
- Čeština
- Чӑвашла
- Cymraeg
- Dansk
- Dagbanli
- Deutsch
- Zazaki
- Dolnoserbski
- Kadazandusun
- Ελληνικά
- Emiliàn e rumagnòl
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- Estremeñu
- فارسی
- Suomi
- Na Vosa Vakaviti
- Føroyskt
- Français
- Arpetan
- Nordfriisk
- Frysk
- Gaeilge
- Gagauz
- 贛語
- Gàidhlig
- Galego
- گیلکی
- Avañe'ẽ
- 𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺
- ગુજરાતી
- Gaelg
- Hausa
- 客家語 / Hak-kâ-ngî
- Hawaiʻi
- עברית
- हिन्दी
- Fiji Hindi
- Hrvatski
- Hornjoserbsce
- Kreyòl ayisyen
- Հայերեն
- Արեւմտահայերէն
- Interlingua
- Jaku Iban
- Bahasa Indonesia
- Interlingue
- Igbo
- Iñupiatun
- Ilokano
- Ido
- Íslenska
- Italiano
- ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ / inuktitut
- 日本語
- Patois
- La .lojban.
- Jawa
- ქართული
- Qaraqalpaqsha
- Taqbaylit
- Kabɩyɛ
- Kumoring
- Қазақша
- ភាសាខ្មែរ
- ಕನ್ನಡ
- 한국어
- Къарачай-малкъар
- Kurdî
- Kernowek
- Кыргызча
- Latina
- Ladino
- Lëtzebuergesch
- Lingua Franca Nova
- Limburgs
- Ligure
- Ladin
- Lombard
- ລາວ
- Lietuvių
- Latviešu
- मैथिली
- Мокшень
- Malagasy
- Олык марий
- Māori
- Minangkabau
- Македонски
- മലയാളം
- Монгол
- ꯃꯤꯇꯩ ꯂꯣꯟ
- मराठी
- Кырык мары
- Bahasa Melayu
- မြန်မာဘာသာ
- مازِرونی
- Plattdüütsch
- Nedersaksies
- नेपाली
- नेपाल भाषा
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Diné bizaad
- Occitan
- Ирон
- ਪੰਜਾਬੀ
- Pangasinan
- Kapampangan
- Papiamentu
- Picard
- Deitsch
- Pälzisch
- पालि
- Polski
- Piemontèis
- پنجابی
- پښتو
- Português
- Runa Simi
- Rumantsch
- Română
- Русский
- Русиньскый
- संस्कृतम्
- Саха тыла
- ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ
- Sardu
- Sicilianu
- Scots
- سنڌي
- Davvisámegiella
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- සිංහල
- Simple English
- Slovenčina
- Slovenščina
- Gagana Samoa
- Anarâškielâ
- Soomaaliga
- Shqip
- Српски / srpski
- Seeltersk
- Sunda
- Svenska
- Kiswahili
- Ślůnski
- தமிழ்
- తెలుగు
- Tetun
- Тоҷикӣ
- ไทย
- Tagalog
- Tolışi
- Lea faka-Tonga
- Türkçe
- Татарча / tatarça
- ئۇيغۇرچە / Uyghurche
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Vèneto
- Tiếng Việt
- West-Vlams
- Volapük
- Walon
- Winaray
- 吴语
- IsiXhosa
- მარგალური
- ייִדיש
- Yorùbá
- Zeêuws
- 中文
- 文言
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
- IsiZulu
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Koordináták: é. sz. 37°, ny. h. 120°37, -12037.000000°N 120.000000°W
Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.
A név eredete
[szerkesztés ]A „Kalifornia" név eredetét Garci Rodríguez de Montalvo spanyol író a 16. század elején megjelent Esplandián cselekedetei (spanyolul Las sergas de Esplandián) című regényének tulajdonítják. A regényben California egy elképzelt szigetparadicsom, melyen egy Calafia nevű királynő uralkodik (ami valószínűleg az arab kalifa szó mintájára született név). Nem tisztázott azonban, hogy a mai területnek hogyan lett ez az elnevezése; a feltételezések szerint a Kalifornia szó kezdetben csak a Kaliforniai-félszigetet jelölte, melyről azt hihették a spanyol felfedezők, hogy sziget.
Földrajza
[szerkesztés ]Észak-Amerika nyugati partján, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán északkeleti partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Alsó-Kalifornia állam határolja.
Fő domborzati elemei a Sierra Nevada és az óceán menti Parti-hegység, melyeket a Központi-völgy választ el. A Sierra Nevadában van az állam és az Alaszka nélkül vett USA legmagasabb pontja, a Mount Whitney (4421 m). A Parti-hegységen halad keresztül a Szent András-törésvonal. Az állam délkeleti része a Mojave-sivataghoz tartozik. A sivatagtól északra, a nevadai határon fekszik a Halál-völgy (Death Valley), a Föld egyik legforróbb vidéke.
A leghosszabb folyó az állam területén a San Joaquin-folyó a Központi-völgyben. További, nagyobb folyók északon a Sacramento és a Kern a Központi-völgyben, az Owens a Sierra Nevadában, a Parti-hegységben a Salinas, a délkeleti határon pedig a Colorado. Délen található a Salton-tó, a Sierra Nevadában pedig a Tahoe-tó. Híres öble a San Francisco-öböl.
Éghajlat
[szerkesztés ]Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a téli hőmérséklet a hideg Kaliforniai-áramlat hatására hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25–30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.
Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is. Az állam déli részét nagy kiterjedésű sivatagok és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mérték a legmelegebb hőmérsékletet, 56,7 °C-ot a Halál-völgyben.[2] [3] [4] [5] Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb mennyiségű csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.
Története
[szerkesztés ]Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodríguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcalát a ferencesek alapították Szent Juniper Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portolá lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból, rövid ideig Kaliforniai Köztársaság néven független államként létezett. 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.
1848-ban kezdődött a kaliforniai aranyláz, amely 300 ezer embert vonzott az államba. Az 1906-os San Franciscó-i földrengésben és az utána kitört tűzvészben kb. 3000 ember halt meg.
2018. január 1-jével – hatodikként az USA-ban (először Colorado állam, majd Washington, Oregon, Alaszka és Nevada követte) – megnyitotta kapuit a világ legnagyobb szabályozott marihuánapiaca, ahol szabaddá vált a cannabisalapú termékek rekreációs célú fogyasztása.[6]
Népesség
[szerkesztés ]Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az ország minden részéből költöznek ide.
Népességváltozás
[szerkesztés ]Kalifornia lakosságszáma:
- 1980: 23 700 000
- 1990: 29 800 000
- 2000: 33 900 000
- 2010: 37 253 956
- 2020: 39 350 000
Etnikumok
[szerkesztés ]Az állam etnikai megoszlása:[7] [mikor? ]
Etnikum | Arány |
---|---|
Fehér amerikai, beleértve 16,2% fehér hispánt | 62,6% |
Afroamerikaiak | 6,4% |
Amerikai indián és alaszkai bennszülött | 0,8% |
Ázsiai amerikai | 10,8% |
Hawaii és más Csendes-óceáni bennszülött | 0,4% |
Kettő vagy több rassz | 2,8% |
A fentiekből spanyol vagy más újlatin nyelvű | 32,4% |
Közigazgatás
[szerkesztés ]A California Highway Patrol felel állami szinten Kalifornia rendjéért.
Az állam 58 megyére oszlik.
- Alameda megye
- Alpine megye
- Amador megye
- Butte megye
- Calaveras megye
- Colusa megye
- Contra Costa megye
- Del Norte megye
- El Dorado megye
- Fresno megye
- Glenn megye
- Humboldt megye
- Imperial megye
- Inyo megye
- Kern megye
- Kings megye
- Lake megye
- Lassen megye
- Los Angeles megye
- Madera megye
- Marin megye
- Mariposa megye
- Mendocino megye
- Merced megye
- Modoc megye
- Mono megye
- Monterey megye
- Napa megye
- Nevada megye
- Orange megye
- Placer megye
- Plumas megye
- Riverside megye
- Sacramento megye
- San Benito megye
- San Bernardino megye
- San Diego megye
- San Francisco
- San Joaquin megye
- San Luis Obispo megye
- San Mateo megye
- Santa Barbara megye
- Santa Clara megye
- Santa Cruz megye
- Shasta megye
- Sierra megye
- Siskiyou megye
- Solano megye
- Sonoma megye
- Stanislaus megye
- Sutter megye
- Tehama megye
- Trinity megye
- Tulare megye
- Tuolumne megye
- Ventura megye
- Yolo megye
- Yuba megye
Népesebb városok
[szerkesztés ]- Los Angeles (4 045 635)
- San Diego (1 336 865)
- San José (989 486)
- San Francisco (824 525)
- Long Beach (492 642)
- Fresno (486 116)
- Sacramento (475 743)
- Oakland (420 183)
- Santa Ana (353 184)
- Anaheim (346 823)
- Bakersfield (328 692)
- Riverside (296 842)
- Stockton (289 927)
- Chula Vista (231 305)
- Fremont (213 512)
- Modesto (209 936)
- Irvine (209 806)
- Glendale (207 157)
- San Bernardino (205 493)
- Huntington Beach (201 993)
Gazdaság
[szerkesztés ]Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja.
Műszaki iparágak
[szerkesztés ]Itt található az ún. Szilícium-völgy , a high-tech ipar „bölcsője". A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása.
Film- és szórakoztatóipar
[szerkesztés ]Közvetlenül Los Angeles mellett található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára, több – a filmkészítésben elsőrangú helyen álló – filmstúdió székhelyével.
Ásványkincsek és bányászat
[szerkesztés ]Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina is. A színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higanyérc. A nem fémes ásványok közül legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős nagyságú kőolajmezők is találhatóak itt, amelyeknek jelentős szerepük van az állam vegyiparában.
Mezőgazdaság és élelmiszeripar
[szerkesztés ]Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők és sivatagos területek ellenére hatalmas térségen találhatóak szántóföldek is, ahonnan a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése is. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű a talaj, ami kedvez a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek: a kaliforniai borok világhírűek. A nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztés legfontosabb ágai a szarvasmarha- és a lótenyésztés.
Turizmus
[szerkesztés ]A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos tájaknak, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tízmillió turista keresi fel Kaliforniát.
Látnivalók
[szerkesztés ]- Sequoia Nemzeti Park – az óriás mamutfenyők, köztük a világ egyik legnagyobb fája, a General Sherman otthona
- Kings Canyon National Park
- Yosemite Nemzeti Park – a világ legmagasabb gránitfalának, az El Capitannak, és az USA legmagasabb vízesésének, a Yosemite-vízesésnek az otthona
- Death Valley – Amerika legmélyebb szárazföldi pontja, a Föld egyik legmelegebb helye
- Big Sur – a Csendes-óceán hegyes partvonala
- Alcatraz-sziget
- Hearst-kastély
- Hollywood
- Golden Gate híd
- San Diego Zoo és SeaWorld
- USS Midway – múzeumként működő repülőgép-anyahajó
- RMS Queen Mary
- Piedras Blancas rezervátum, az északi elefántfókák (Mirounga angustirostris) „törzshelye"
- Joshua Tree Nemzeti Park
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban . (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 4.)
- ↑ http://www.guinnessworldrecords.com/world-records/highest-recorded-temperature
- ↑ http://owww.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=met_rekordok&pri=1&mpx=1&stt=homerseklet
- ↑ Világ – 7 nap. Szabad a spangli. Kaliforniai marihuána. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/1. (2008.) szám, 24. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Forrás: US Census Bureau.