Krasznodar
- English
- Аԥсшәа
- Адыгабзэ
- Afrikaans
- Алтай тил
- አማርኛ
- العربية
- Asturianu
- Azərbaycanca
- تۆرکجه
- Башҡортса
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- বাংলা
- Brezhoneg
- Bosanski
- Буряад
- Català
- Нохчийн
- Cebuano
- Qırımtatarca
- Čeština
- Словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ
- Чӑвашла
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Zazaki
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Nordfriisk
- Frysk
- Gaeilge
- Galego
- Hausa
- 客家語 / Hak-kâ-ngî
- עברית
- Hrvatski
- Hornjoserbsce
- Հայերեն
- Արեւմտահայերէն
- Interlingua
- Bahasa Indonesia
- ГӀалгӀай
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- Jawa
- ქართული
- Qaraqalpaqsha
- 한국어
- Перем коми
- Kurdî
- Коми
- Кыргызча
- Latina
- Ladin
- Lietuvių
- Latgaļu
- Latviešu
- Мокшень
- Олык марий
- Македонски
- Монгол
- मराठी
- Эрзянь
- مازِرونی
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Ирон
- Polski
- پنجابی
- Ποντιακά
- پښتو
- Português
- Ikirundi
- Română
- Русский
- Русиньскый
- Sicilianu
- Scots
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenčina
- Slovenščina
- Anarâškielâ
- Shqip
- Српски / srpski
- Svenska
- Kiswahili
- Ślůnski
- ไทย
- Tolışi
- Türkçe
- Татарча / tatarça
- ChiTumbuka
- Twi
- Удмурт
- ئۇيغۇرچە / Uyghurche
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Vèneto
- Vepsän kel’
- Tiếng Việt
- Winaray
- Wolof
- 吴语
- Хальмг
- მარგალური
- Zeêuws
- 中文
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Krasznodar (oroszul Краснодар) város Oroszország déli részén, a Kaukázus előterében; a Krasznodari határterület székhelye.
Lakossága: 744 995 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
[szerkesztés ]Krasznodar a Kelet-európai-síkság délnyugati szélén, a Kubányi-alföld déli részén, a Kubán folyó partján fekszik.
Földrajzi koordinátái: é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′45.033333333333, 38.98333333333345.033333°N 38.983333°E .
Története
[szerkesztés ]Alapítása
[szerkesztés ]II. Katalin 1792. június 30-án kelt adománylevelében a feketeföldi kozákoknak adományozta a Kubán folyó és az Azovi-tenger közötti területet.
1793 júniusában a területre érkezett Zahár Csepega kozák atamán, és kijelölte a leendő székváros helyét. 1794 nyarán mérték fel a területet, készítették el a település tervrajzát. Az építkezést 1794. szeptember 18-án kezdték.
Jekatyerinodar
[szerkesztés ]A város első iskoláját 1803-ban nyitották. 1820-ban nyílt a Kubáni Katonai Gimnázium, amely alapvetően a katonai szolgálatra készítette fel a kozákok gyermekeit, de a város anyagi támogatásával úgy nevezett párhuzamos osztályokban polgári oktatás is volt. A városba 1820-ban Puskin, majd 1837-ben Lermontov is ellátogatott.
A város a 20. század elejéig elsődlegesen garnizon volt.
A Kubán folyó és a termékeny föld jelentős kereskedelmi központtá tette a várost. A 19. században évente négyszer jelentős vásárt tartottak. 1888-ban a városnak 43 500 lakosa volt.
Az iparosodás az 1910-es években indult meg. Nagy kohókat, fémfeldolgozó és olajipari üzemeket alapítottak.
Kultúrtörténetileg jelentős az 1811-ben Krasznodarban alapított, világhírű Kubáni Állami Kozák Férfikar.
Krasznodar
[szerkesztés ]Az októberi forradalmat követő orosz polgárháborúban a város szinte folyamatos harcok színhelye volt: csak 1918-ban háromszor cserélt gazdát. 1919-ben Gyenyikin tábornok serege foglalta el, majd 1920. március 17-én a 9. Vörös Hadsereg foglalta vissza, ezen a környéken is stabilizálva a szovjethatalmat. A város ekkor a környékbeli menekültekkel együtt közel 150 000 lakost számlált. Újraindították a nehézipari üzemeket, és 1920. december 7-én a város felvette a Krasznodar nevet.
1942. augusztus 9-én Krasznodart elfoglalta a Wehrmacht (az „A" hadseregcsoport). A Vörös Hadsereg 1943. február 12-én szabadította fel.
Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés ]Gazdaság
[szerkesztés ]A város gazdaságában meghatározó a könnyűipar.
Közlekedés
[szerkesztés ]A várostól kb. 15 km-re keletre található krasznodari repülőtér (IATA: KRR, ICAO: URKK) Dél-Oroszország egyik legjelentősebb repülőtere, hivatalos nemzetközi repülőtér. Tizenkilenc légitársaság járatai kötik össze Oroszország jelentősebb városaival és Béccsel, illetve Münchennel.
Krasznodar fontos folyami kikötő.
Krasznodar testvérvárosai
[szerkesztés ]- USA Tallahassee, USA
- Németország Karlsruhe, Németország
- Bulgária Burgasz, Bulgária
- Kína Harbin, Kína
- Olaszország Ferrara, Olaszország
- Olaszország Modena, Olaszország
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2024 года (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 25.
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
További információk
[szerkesztés ]- Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap