II. Musztafa oszmán szultán
- English
- Afrikaans
- العربية
- مصرى
- Azərbaycanca
- تۆرکجه
- Башҡортса
- Български
- বাংলা
- Brezhoneg
- Bosanski
- Català
- کوردی
- Čeština
- Deutsch
- Zazaki
- Ελληνικά
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- עברית
- हिन्दी
- Hrvatski
- Հայերեն
- Bahasa Indonesia
- Ido
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- Қазақша
- 한국어
- Latina
- Latviešu
- Македонски
- मराठी
- Bahasa Melayu
- مازِرونی
- Nederlands
- Norsk bokmål
- Polski
- پنجابی
- Português
- Română
- Русский
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Slovenčina
- Slovenščina
- Shqip
- Српски / srpski
- Svenska
- Türkçe
- Татарча / tatarça
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Tiếng Việt
- 吴语
- მარგალური
- 中文
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
- III. Ahmed oszmán szultán
- Hatice szultána
- I. Mahmud oszmán szultán
- III. Oszmán oszmán szultán
- Safiye Sultan
- Emine Sultan
- Emetullah Sultan
II. Musztafa (Drinápoly, 1664. február 6. – Isztambul, 1703. december 29.) oszmán szultán 1695-től 1703-ig (ekkor megfosztották trónjától, még abban az évben elhunyt).
Élete
[szerkesztés ]Ifjúsága
[szerkesztés ]Musztafa 1664. február 6-án született IV. Mehmed és Emetullah Rábia Gülnus szultána fiaként.
Trónra lépése
[szerkesztés ]Musztafa II. Ahmed (aki a nagybátyja volt) halála után, 1695-ben lépett trónra. Trónra léptekor javában folyt a harc a magyarokkal, lengyelekkel, Velencével és Oroszországgal.[1] Musztafa ekkor személyesen indult Magyarországra. Az első két évben Frigyes Ágost szász választófejedelemmel, császári fővezérrel szemben a szultán hadserege sikereket tudott elérni. 1695-ben a lugosi csatában az oszmánok szétverték Veterani tábornagy, erdélyi főparancsnok hadseregét, maga Veterani is elesett a harcban. 1696-ban a hetényi csatában a szultán sikerrel felmentette a császáriak által ostromolt Temesvárt. A következő évben, 1697. szeptember 11-én azonban Zentánál megsemmisítő vereséget szenvedett az új császári fővezértől, Savoyai Jenőtől.[1]
A Balkán-félszigeten is folytonos veszteségek érték, így végül 1699. január 26-án a szultán – Hollandia és Anglia közvetítése mellett – megkötötte I. Lipót magyar királlyal a karlócai békét.[1] Ennek értelmében nemcsak Magyarország legnagyobb részéről kellett Musztafának lemondania, hanem a Száva és Unna melletti vidéket is elvesztette.[1]
Orosz háború
[szerkesztés ]A magyarországi eseményekkel párhuzamosan folyt a Nagy Péter cár által még 1686-ban elkezdett orosz–török háború. Péter cár hadseregének, az újonnan épített hadiflottára támaszkodva 1696-ban sikerült elfoglalnia a Fekete-tengeri azovi erődítményt.[2] [3]
Családja
[szerkesztés ]Asszonyai:
- Saliha szultána
- Şehsuvar szultána
- Afife Kadin
- Bahitiyar Kadin
- Ivaz Kadin
- Fülane Kadin
Gyermekei:
- Ayse szultána (1696-1752) - Alicenab Kadintól
- Emine szultána ( 1696-1739) - Alicenab Kadintól
- Safiye szultána (1696-1778) - Alicenab Kadintól
- I.Mahmud oszmán szultán ( 1696-1754) - Saliha szultánától
- Rukiye szultána ( 1697-1698) -Saliha szultánától
- Szulejmán herceg ( 1697-1697) - Afife Kadintól
- Mehmed herceg ( 1698-1703) - Afife Kadintól
- III.Oszmán szultán (1699-1757) -Sehusvar szultánától
- Hatice szultána ( 1698- 1710) - Bahitiyar Kadintól
- Hasszan herceg ( 1699-1733) - Bahitiyar Kadintól
- Hüseyn herceg ( 1699-1700) - Bahitiyar Kadintól
- Fatma szultána ( 1699-1700) - Saliha szultánától
- Szelim herceg ( 1700-1700) - Afife Kadintól
- Ismihan szultána ( 1700-1700) - Ivaz Kadintól
- Ümmügülszüm szultána ( 1700-1701) - Fülane Kadintól
- Zejnep szultána (1700-1705) -Fülane Kadintól
- Emetullah szultána ( 1701-1727) - Ivaz Kadin
- Ahmed herceg ( 1703-1703) - Afife Kadintól
Trónfosztása, halála
[szerkesztés ]A kedvezőtlen események hírére Konstantinápolyban elégedetlenség támadt, és amikor Musztafa a forrongó janicsárokat fegyelemre akarta kényszeríteni, azok fellázadtak és letették a trónról.[1] Helyére fivére, III. Ahmed került.
A volt szultán még ez év (1703) december 29-én meghalt. 39 éves volt és 8 évig uralkodott.
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ a b c d e f g Musztafa (II.). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Archivált másolat. [2013. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ Mathias Schreiber: Peter der Große: Drang zum Meer, Speiegel-Online, 2012. január 31.