Hongkongi nemzetközi repülőtér
- English
- Afrikaans
- العربية
- Asturianu
- Bikol Central
- Български
- বাংলা
- Català
- Cebuano
- Čeština
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Zazaki
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Galego
- עברית
- हिन्दी
- Hrvatski
- Bahasa Indonesia
- Italiano
- 日本語
- Jawa
- 한국어
- Lietuvių
- Latviešu
- മലയാളം
- मराठी
- Bahasa Melayu
- Nederlands
- Norsk bokmål
- Polski
- Português
- Română
- Русский
- Simple English
- Slovenčina
- Српски / srpski
- Svenska
- தமிழ்
- Тоҷикӣ
- ไทย
- Tagalog
- Türkçe
- Українська
- اردو
- Tiếng Việt
- 吴语
- 中文
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
香港國際機場 /Hőngkong kvok caj kéj chőng (Hoeng Gong gwok zai gei coeng)/
A Hongkongi nemzetközi repülőtér (kínaiul: 香港國際機場, jűtphing: Hoeng Gong gwok zai gei coeng, magyaros, Hőngkong kvok caj kéj chőng), helyi ismert nevén Cheklápkók (Cek laap gok) repülőtér Hongkong nemzetközi repülőtere, a világ egyik legforgalmasabb légikikötője.[4] (IATA: HKG, ICAO: VHHH) 1998-ban a Kajtak (Kai Tak) repülőteret váltották le vele. A repülőtér a Cheklápkók (Cek laap gok )-szigeten található, mely egy mesterséges sziget.[5]
2011-ben 53,9 millió főnyi utas- és mintegy 3,9 millió tonnányi áruforgalmat bonyolított le. Több mint 100 légitársaság naponta több mint 900 járatot indít innen 160 célállomásra. 2013-ban újabb teherforgalmi terminál nyitásával növelik meg a légikikötő kapacitását.[4] 2007-ben és 2011-ben a Skytrex felmérésén a világ legjobb repülőterének szavazták meg az utasok.[6] [7]
Története
[szerkesztés ]A Cheklápkók (Cek laap gok) repülőteret a korábbi nemzetközi légikikötő, a Kajtak (Kai Tak) nemzetközi repülőtér leváltására tervezték, ami 1925-től üzemelt az egyik legforgalmasabb városrészben, Kaulungban (Kowloonban ), és a hely szűke miatt terjeszkedni sem tudott az egyre növekvő utasforgalom kiszolgálására. Az 1990-es évekre a világ egyik legforgalmasabb reptere lett, de túlnőtte magát, a kapacitás elégtelensége miatt minden harmadik járat késett, mert vagy nem volt hely a gépeknek, vagy nem volt szabad kifutópálya, illetve kapu.[8] Mindezt tetőzte, hogy a zajkibocsátás miatt korlátozni kellett az éjszakai járatok számát, mivel a környék mintegy 340 000 lakóját érintette súlyosan a 105 dB(A)-t meghaladó zajártalom.[9] [10]
1974-ben a Hongkongi Polgári Repülési Minisztérium és a Közműkezelési Minisztérium tanulmánya a Lánthau (Lantau )tól nem messze fekvő kis Cheklápkók (Cek laap gok)-szigetet jelölte meg lehetséges repülőtérként. A sziget távol van a sűrűn lakott területektől, a járatok repülési útvonalát pedig a Dél-kínai-tenger fölött tervezték meghatározni, ezzel több kifutó szimultán használatát biztosítva. A reptér építése azonban csak 1991-ben kezdődött meg és igen sietősen folyt, részben Hongkong 1997-es tervezett visszacsatolása miatt, mivel az volt az általános vélemény, hogy Kína be fogja fagyasztani a projekt kivitelezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat. A reptér nem készült el az átadás időpontjáig, de Kína egy év halasztást engedélyezett Hongkongnak. Végül a repteret épp határidőre sikerült befejezni.[11] [12]
A repülőteret képező földdarabot mesterségesen hozták létre az eredetileg 3,02 km2-es Cheklápkók (Cek laap gok) és a 0,08 km2-es Lámcau (Laam zau) szigetek szintkiegyenlítésével, valamint 9,38 km2-nyi, tengertől visszanyert terület hozzácsatolásával. Az így létrehozott 12,48 km2 területű mesterséges sziget mintegy 1%-kal növelte Hongkong területét.[5] A repülőteret a londoni székhelyű Foster and Partners építész cég tervezte.[13]
A projektnek csupán egy részét képezte a reptér területének kialakítása, Hongkong-sziget és Kaulung területén is végeztek feltöltést, valamint számos hidat, alagutat építettek és kiépítették a reptérhez csatlakozó autóutakat és vasúti pályákat. A projekt a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a valaha volt legdrágább repülőtér-építés. A projektet a 20. század tíz legnagyobb építészeti vívmánya közé sorolta a ConExpo 1999-ben.[14] A terminálok oldala üvegből készült, azért, hogy az épület képes legyen ellenállni egy nagy erejű tájfunnak is: az üveg betörik, ezzel csökkentve az épületre kifejtett nyomást.[11]
A repteret 1998. július 6-án nyitották meg, az első repülőgép, a Cathay Pacific 889-es New York-i járata 6:27 perckor landolt.[1] Már a megnyitás napján technikai problémákkal küzdött a repülőtér, a járatinformációs rendszer leállt, nem sokkal később pedig megszakadt a kommunikációs rendszer a Kajtak repülőtérrel, ahol a teherszállításhoz szükséges adatbázist tárolták. Mindezt tetőzte, hogy egy alkalmazott véletlenül kitörölt egy kritikus adatbázist, ami miatt a szállítmányozást kézi irányításra kellett átállítani. A számítógépes vezérlés megszűnése olyan súlyos helyzetet teremtett, hogy a repülőtér egy időben egyáltalán nem tudott tehergépeket fogadni.[11] A megnyitást követő három-öt hónapban gyakoriak voltak a számítástechnikai hibák. Az egyik hongkongi politikus úgy nyilatkozott: „Ez egy első osztályú projektnek indult, de kilencedrangú repülőtér lett belőle, szégyen. A repterünkön nevet az egész világ."[15] [16] Egy időre kénytelenek voltak megnyitni a Kajtak reptér teherterminálját is.[17]
2007 júniusában megnyitották a T2-es jelű második terminált.[1] A repülőtérhez kapcsolódik a SkyCity, két bevásárlóközponttal, a SkyMarttal és a SkyPlaza-val,[18] valamint a SkyPierrel, ami Kínába és Makaóra kínál komphajó-szolgáltatásokat.[19]
Forgalom
[szerkesztés ]Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:
Futópályák
[szerkesztés ]A repülőtér futópályái:
- 07L/25R (3800 m, 60 m, bitumen)
- 07R/25L (3800 m, 60 m, bitumen) Szerkesztés a Wikidatán
Képek
[szerkesztés ]-
A repülőtér előnézetből
-
A repülőtér éjszakai látképe
-
A repülőtér kívülről
-
Airbus A330-200 (Air Seychelles) és a repülőtéri irányítótorony
Közlekedés
[szerkesztés ]A repülőteret kiszolgálja a hongkongi vasúti közlekedési hálózat, az MTR, saját vonallal, az Airport Express vonallal, ami 24 perc alatt viszi be az utasokat a városba.[20]
A SkyPierről Kínába és Makaóba lehet átutazni komphajóval.[21]
A repülőtérről több busztársaság is üzemeltet nappali és éjszakai járatokat.[22]
A repteret háromféle taxi szolgálja ki, a piros színű, úgynevezett városi (urban) taxik, a zöld taxik az Új területekre viszik az utasokat, a kék taxik pedig Lánthaura.[23]
Forgalom
[szerkesztés ]Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ a b c Key Dates & Events. Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- ↑ Facts & Figures. Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- ↑ https://www.hongkongairport.com/iwov-resources/file/media-centre/press-release/Dec2022e.pdf
- ↑ a b Welcome to HKIA (angol nyelven). Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
- ↑ a b Plant, G.W.; Covil, C.S; Hughes, R.A.; Airport Authority Hong Kong. Site Preparation for the New Hong Kong International Airport . Thomas Telford, 1, 3–4, 43, 556. o. (1998). ISBN 978-0-7277-2696-4
- ↑ International travellers have voted Hong Kong the best airport in the world (angol nyelven). Skytrax, 2007. augusztus 8. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
- ↑ Hong Kong International Airport named World's Best Airport at the 2011 World Airport Awards (angol nyelven). Skytrex. [2013. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 13.)
- ↑ Genzberger, Christine. Hong Kong Business: The Portable Encyclopedia for Doing Business with Hong Kong . World Trade Press, 239. o. (1994). ISBN 978-0-9631864-7-8
- ↑ Hong Kong Advisory Council on the Environment (1995. július 1.). „Proposal to Optimise Kai Tak Capacity" (PDF). [2011. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 13.)
- ↑ Dempsey, Paul. Airport Planning and Development Handbook: A Global Survey . McGraw-Hill Professional, 106. o. (1999). ISBN 978-0-07-134316-9
- ↑ a b c „Building Hong Kong's Airport". Extreme Engineering . 2003. május 14. 7. epizód, 1. évad.
- ↑ Rikkie Yeung. Moving Millions: The Commercial Success and Political Controversies of Hong Kong's Railways . Hong Kong University Press (2008). ISBN 978-962-209-963-0
- ↑ Chek Lap Kok Airport. Foster+Partners. [2013. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- ↑ (1999) „Top 10 Construction Achievements of the 20th Century". Public Roads 63 (1), Kiadó: Federal Highway Administration. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- ↑ Gordon, Alastair. Naked Airport . Metropolitan Books (2004. September). ISBN 0-8050-6518-0
- ↑ Landler, Mark. „INTERNATIONAL BUSINESS; Problems Continue to Mount at New Hong Kong Airport ", New York Times, 1998. július 9.
- ↑ Calendar of Events. Hong Kong Yearbook, 1998. (Hozzáférés: 2009. augusztus 15.)
- ↑ SkyMart and SkyPlaza. Discover Hong Kong. [2013. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- ↑ SkyPier (pdf). Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- ↑ Airport Express. MTR. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- ↑ Ferry Transfer. Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- ↑ Public buses. Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- ↑ Taxis. Hong Kong International Airport. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
Fordítás
[szerkesztés ]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hong Kong International Airport című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés ]- World Aero Data – Hong Kong International Airport (angolul)
- openNav: HKG / VHHH charts (angolul)
- Extreme Engineering: Hong Kong Airport – Discovery.com (angolul)
- Baleset- és repülőesemény-történet az Aviation Safety Network adatbázisában
- A repülőtér aktuális időjárása a NOAA/NWS-től