Portál:Közlekedés
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
A közlekedés személyek és áruk szállítását különböző műszaki eszközökkel végző gazdasági, szolgáltató tevékenység. Ágazatai: közúti közlekedés, vasúti közlekedés, légi közlekedés, vízi közlekedés (hajózás), sodronykötélpálya (libegő), vezetékes szállítás. Térszerkezetét tekintve lehet: helyi (városi), helyközi, elővárosi, távolsági, kontinentális és interkontinentális. A közlekedés azon intézmények és eszközök összessége, amely személyek, javak és hírek szállítására szolgálnak, céljuk üzleti érdekben, művelődési vagy politikai tekintetben szükséges kapcsolatokat lehetővé tenni. Azért, hogy a közlekedés rendeltetésének megfelelhessen szükséges közlekedési eszközöket (utak, hajók, vasutak) létesíteni és közlekedési intézményeket (posta, távíró, vasút, hajózás, repülés) felállítani.
A 147-es számú Kiskunfélegyháza–Orosháza vasútvonal egy 79 km hosszú vasúti mellékvonal a Dél-Alföldön. Kiskunfélegyháza–Csongrád között 1888-ban indult meg a forgalom, a Csongrád–Orosháza összeköttetés 1906-ban készült el. Menetrendi, utasforgalmi szempontból két részre osztható: a Kiskunfélegyháza–Szentes és Szentes–Orosháza szakaszra.
A vonal nagy része – a kor szokásának megfelelően – helyiérdekű vasútként épült meg, csak az 1930-as évek elején került a Magyar Királyi Államvasutak tulajdonába. Építésének fő célja a helyi áru- és személyszállítás lebonyolítása volt, a ’70-es évekig több gazdasági kisvasúti hálózat csatlakozott hozzá – emellett Tisza-hídja fontos átkelő volt a párhuzamos közúti híd megépültéig. A mai forgalom nagyrészt a személyszállításra korlátozódik, Szentes és Csongrád lakosainak biztosít összeköttetést a fővárossal. Gazdaságtalanságra hivatkozva a rendszerváltás után többször felmerült a vasúti forgalom teljes vagy részleges megszüntetése, de ezidáig egyetlen ilyen terv sem valósult meg. Emellett az utóbbi években több korszerűsítést, átépítést is végeztek a vasútvonalon a műszaki állapot javítására.
Ajánlott cikkek: Ikarus 260; C–50; Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonal; MÁV V43 sorozat; Szob–Nagybörzsöny erdei vasút; Szöuli metró; Budapest éjszakai autóbuszvonal-hálózata
Az alábbiakban segíthetsz, szerkessz bátran!
- Készíthetsz új cikkeket
- Kibővítheted a csonkokat
- Kategorizálhatod a szócikkeket
- Illusztrálhatod a cikkeket
- Hagyhatsz nekünk üzenetet
- Képforrások
- Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz közlekedés témájú kategóriát.
Tudtad-e, hogy...
- ... az első gőzgéppel hajtott fából készült hajót 1807-ben Robert Fulton építette meg?
- ... a benzinüzemű gépekkel 1873-tól kezdve próbálkoztak a különböző országok feltalálói?
- ... 1877-ben kapott szabadalmat az Otto-motor?
- ... az első benzinnel hajtott kocsit Karl Benz készítette 1879-ben?
- ... a Budapest első villamosvonala Balázs Mór terve alapján készült el, mindössze két hónap alatt?
- ... a második világháború után óriási lett a kereslet a buszok iránt, mivel a villamoshálózatok teljes helyreállítása túl költséges lett volna?
- ... az Ikarus 200-as szériájából több mint 200 000 darabot gyártottak?
- Magyarország
- A megyeszékhely-projekt: Az összes megyeszékhely közösségi közlekedési szócikkeinek aktualizálása, fejlesztése; elsősorban a jelenlegi vonalak figyelembevételével. A jelenleg aktuálisnak mondhatók vastagon vannak szedve: Békéscsaba, Budapest , Debrecen , Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét , Miskolc, Nyíregyháza, Pécs , Salgótarján , Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár , Szolnok, Szombathely , Tatabánya , Veszprém , Zalaegerszeg