Apácatorna

Apácatorna

Római katolikus templom

Római katolikus templom

KözigazgatásOrszág Magyarország Régió Közép-Dunántúl Vármegye Veszprém Járás Devecseri Jogállásközség PolgármesterKovács Béla (független)^[1] Irányítószám 8477Körzethívószám 88NépességTeljes népesség141 fő (2024. jan. 1.)^[2] Népsűrűség 22,36 fő/km2Földrajzi adatokTerület7,29 km2Időzóna CET, UTC+1 ElhelyezkedéseTérkép é. sz. 47° 06′ 46′′, k. h. 17° 17′ 40′′47.112869444444, 17.294447.112869°N 17.294400°E Koordináták: é. sz. 47° 06′ 46′′, k. h. 17° 17′ 40′′47.112869444444, 17.294447.112869°N 17.294400°E Apácatorna weboldala

---

Apácatorna község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.

Devecsertől 12 kilométerre nyugatra fekszik, a Torna patak völgyében.

A szomszédos települések: észak felől Karakószörcsök (2 kilométerre), északkelet felől Tüskevár (2 kilométerre) és Somlójenő (5 kilométerre), dél felől Szentimrefalva (5 kilométerre), délnyugat felől Veszprémgalsa (2 kilométerre), nyugat felől pedig Kisberzseny (2 kilométerre).

A településen áthalad kelet-nyugati irányban, lakott területétől pár száz méterre északra a 8-as főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Központján azonban, annak főutcájaként csak a 7326-os út húzódik végig, ez kapcsolja össze Veszprémgalsával is. Északi szomszédaival a 8414-es út, Tüskevárral pedig a 73 183-as számú mellékút köti össze.

Az eredetileg Torna nevű község első fennmaradt okleveles említése 1317-ből való, de valószínűleg a 13. században alapították. A török hódoltság idején elpusztult, és a 18. század közepéig lakatlan volt. Benépesülése után nemesi falu lett. 1908 óta hívják Apácatornának. Nevét a Marcal folyó mellékvizéről, a Tornáról, illetve a somlóvásárhelyi apácakolostorról kapta, amelynek egyik birtoka volt.

Híres szülötte Karácson Imre történetíró és Csongrádi Ferenc válogatott labdarúgó.

• 1990–1994: Ládonyi László (független)^[3]
• 1994–1998: Ládonyi László (független)^[4]
• 1998–2002: Ládonyi László (független)^[5]
• 2002–2006: Ládonyi László (független)^[6]
• 2006–2010: Kovács Béla (független)^[7]
• 2010–2014: Kovács Béla (független)^[8]
• 2014–2019: Kovács Béla (független)^[9]
• 2019–2024: Kovács Béla (független)^[10]
• 2024– : Kovács Béla (független)^[1]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 82,8%-a magyarnak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 1,3% (26,8% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 68,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% németnek, 3,3% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (30,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt római katolikus, 1,3% görög katolikus, 0,7% református, 0,7% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (45,8% nem válaszolt).^[12]

• Árpád-kori körtemplom falmaradványai az 1941–1942-ben felépült római katolikus templom sekrestyéjében.

• Mi történik ott, ahol nem történik semmi? Archiválva 2014. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Az Origo.hu cikke a Kismagyarország sorozatban (2013. július 13.)
• Térképe Archiválva 2020. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben