Adásztevel

Adásztevel

KözigazgatásOrszág Magyarország Régió Közép-Dunántúl Vármegye Veszprém Járás Pápai Jogállásközség PolgármesterFodor Béla (független)^[1] Irányítószám 8561Körzethívószám 89NépességTeljes népesség760 fő (2024. jan. 1.)^[2] Népsűrűség 91,16 fő/km2Földrajzi adatokTerület8,37 km2Időzóna CET, UTC+1 ElhelyezkedéseTérkép é. sz. 47° 18′ 11′′, k. h. 17° 32′ 12′′47.302938888889, 17.53678055555647.302939°N 17.536781°E Koordináták: é. sz. 47° 18′ 11′′, k. h. 17° 32′ 12′′47.302938888889, 17.53678055555647.302939°N 17.536781°E Adásztevel weboldala

---

Adásztevel község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

A Bakony északi lábánál, Pápa városától 4 kilométerre délkeletre fekszik. Településszerkezetét tekintve dombvidéki sorfalu.

• Adásztevel légi felvétel 1.
  Adásztevel légi felvétel 1.
• Adásztevel légi felvétel 2.
  Adásztevel légi felvétel 2.
• Adásztevel légi felvétel 3.
  Adásztevel légi felvétel 3.
• Adásztevel légi felvétel 4.
  Adásztevel légi felvétel 4.
• Adásztevel légi felvétel 5.
  Adásztevel légi felvétel 5.

A község csak közúton közelíthető meg, a Pápa-Béb között húzódó 8303-as úton.

Nevét Árpád fejedelem egyik unokájáról, Tevelről kapta, aki ezen a területen foglalt szállást.

A települést említő legrégibb, 1180 körül keletkezett oklevélben Tuel néven, egy 1373-ban keltben pedig Adastewyl néven szerepel. Évszázadokon keresztül két részre oszlott: a kisnemesek által lakott részt Kistevelnek vagy Tevelnek, a parasztok által lakott részt pedig Nagytevelnek hívták. Nevezték a falut Nemestevelnek is. A szomszédos, túlnyomóan német lakosságú Nagytevel községtől való megkülönböztetésül egyidőben Magyartevel volt a neve.

A 18. század végén a reformátusok nyilvános vallásgyakorlásának tiltása idején ide költözött a pápai református kollégium.

• 1990–1994: Patak Károly (FKgP ^[3] )^[4]
• 1994–1998: Patak Károly (független)^[5]
• 1998–2000: Németh Zoltán (független)^[6]
• 2000–2002: Fodor Béla (független)^{[7] [8]}
• 2002–2006: Fodor Béla (független)^[9]
• 2006–2010: Fodor Béla (független)^[10]
• 2010–2014: Fodor Béla (független)^[11]
• 2014–2019: Fodor Béla (független)^[12]
• 2019–2024: Fodor Béla (független)^[13]
• 2024– : Fodor Béla (független)^[1]

A településen 2000. október 1-jén időközi polgármester-választást tartottak,^[7] az előző polgármester lemondása miatt.^[14]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 84,9%-a magyarnak, 8,2% németnek, 2,4% cigánynak mondta magát (15% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,9%, református 49,8%, evangélikus 2,6%, felekezeten kívüli 2,8% (23,4% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,3% volt református, 16,1% római katolikus, 2,3% evangélikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 2,9% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).^[16]

• Református templom (1753, késői barokk stílusú)
• Tornácos népi lakóházak a 19. század elejéről

• Dorosmai János költő, meseíró itt született 1886. április 26-án.
• Balassa Benő tanár, iskolaigazgató, helytörténész itt született 1919. október 18-án.
• Sulyok Dezső (1897-1965) kisgazdapárti politikus hosszabb ideig itt élt.
• Komár László rock and roll énekes itt született 1944. november 28-án.