Záhi Havássz
- English
- العربية
- مصرى
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- Català
- Čeština
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- עברית
- Hrvatski
- Հայերեն
- Bahasa Indonesia
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- 한국어
- Lëtzebuergesch
- Македонски
- Bahasa Melayu
- Plattdüütsch
- Nederlands
- Polski
- Português
- Русский
- Sicilianu
- Slovenčina
- Shqip
- Српски / srpski
- Svenska
- Türkçe
- Українська
- 中文
- IsiZulu
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
- Pennsylvaniai Egyetem
- Kairói Egyetemen
- Alexandria University
intézmény Pennsylvaniai Egyetem
Kairói Egyetem
Alexandriai Egyetem
régiségek legfelsőbb tanácsának főtitkára (2002)[2]
kulturális miniszter helyettese (2009–2011)
- Fulbright Program
- Grand Cross of the Order of the Sun of Peru (2011. június 17.)
- Commander of the Order of Merit of the Italian Republic
- Grand Officer of the Order of Honour for Services to the Republic of Austria
- honorary doctor of the University of Lisbon
- honorary doctor from the NOVA University Lisbon
- a Pennsylvaniai Egyetem díszdoktora
- Silver Medal for Merit to Culture – Gloria Artis
- Művészetek és Irodalom tisztje
- Order of the Rising Sun, 2nd class
- Order of Arts and Letters
- Order of Merit
- a Lengyel Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
Záhi Havássz (arabul: زاهي حواس, Zāhi Ḥawāss, Damietta, 1947. május 28. –) egyiptomi régész, egyiptológus, egyiptomi kulturális miniszterhelyettes. Pályafutása során terepi régészként Egyiptom számos jelentős lelőhelyén dolgozott, a Nílus deltavidékétől a nyugati sivatagon át Felső-Egyiptomig.
Élete
[szerkesztés ]Havássz eredetileg ügyvédnek készült, majd Alexandriában görög–római régészetet tanult. 1967-ben szerezte régészeti diplomáját. 1980-ban a Kairói Egyetemen egyiptológiából szerezte B.Sc. fokozatát, majd Fulbright-ösztöndíjjal 1987-ben PhD-fokozatot nyert el Pennsylvaniában egyiptológia és szír–palesztin régészet tárgyban.
1988-tól a kairói egyetemen, valamint a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézetében egyiptomi régészetet és egyiptomi kultúrtörténetet tanított. 1993-ban egyetemi katedráit feladva a gizai fennsík főfelügyelője lett, majd 1998-tól annak igazgatója. 2002-től az egyiptomi régiségek legfelsőbb tanácsának főtitkára, 2009-től miniszterhelyettes.
Amellett, hogy számos projektet irányított a gyakorlati régészet területén, Havássz több könyvet írt, még többet szerkesztett, dokumentumfilmek állandó szereplője – vagy narrátorként vagy szakértőként – és szövegírója. Ezek miatt az egyiptológia művelőinek egy része úgy tartja, hogy Havássz kisajátítja az egyiptológia tudományát.
A Nagy Szfinx helyreállítását is ő vezette, valamint minden, a memphiszi nekropolisz területére eső kutatást. Az elmúlt években élénken foglalkozott Tutanhamon rejtélyének kibogozásával. 2005. január 6-án CT-vizsgálatnak vetette alá a múmiát a halál okának kiderítésére, és még abban az évben publikálta az uralkodó halálára vonatkozó elképzeléseit.
A kormányzat 2011. március 3-i átszervezését követően, március 6-án beadta a lemondását. A lemondását azzal indokolta, hogy a forradalom után a kormányzat nem képes megvédeni a műemlékeket, nem garantálják a biztonságot. Március 30-án bejelentette, hogy újra ő a kulturális miniszter, és az új miniszterelnök ki is nevezte, de július 17-én ismét lemondatta.
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés ]- Piramisok rejtett kincsei; szerk. Zahi Havassz, ford. Babits Péter; Alexandra, Pécs, 2004
- A fáraók birodalma; ford. Bank Szilvia; Alexandra, Pécs, 2006
- Királysírok Thébában. Kapu az örökkévalóságba; fotó Sandro Vannini, ford. Nitkovszki Stanislaw; Aquila, Debrecen, 2006
- A fáraók hegyei. A piramisépítők története; ford. Kmilcsik Ágnes; Gold Book, Debrecen, 2007
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Különböző területeken
- ↑ General supreme council antiquities. [2011. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ Ph.D. University of Pennsylvania. [2011. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
- ↑ Honorary Doctorate. [2011. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 8.)