Villányi Zsigmond

Villányi Zsigmond (Hercegszántó, 1950. január 1. – Göd/Budapest, 1995. január 13.) olimpiai és világbajnoki ezüstérmes magyar öttusázó, edző.

1964-ben kezdett háromtusázni a Csepel SC-ben. 1969-ben és 1970-ben egyéni junior világbajnok volt. 1970-ben már a felnőttek között egyéni és csapat világbajnoki ezüstérmet szerzett. Emellett a magyar bajnokságon is győzött. Ebben az évben megkapta az év magyar öttusázója díjat is. 1972-ben részt vett az olimpián, ahol csapatban lett második. Az egyéni versenyben 12. volt. 1974-ben újabb csapat ezüstéremmel lett gazdagabb a világbajnokságon. 1977-ig volt a válogatott keret tagja.

1978-tól edzőként is tevékenykedett. 1978-tól 1981-ig a Csepel SC vívómestere volt. Ezalatt 1980-ban és 1981-ben utánpótlás szövetségi kapitány is volt. 1982-ben az olasz válogatott trénere volt. 1983-tól 1988-ig ismét a Csepel SC versenyzőit készítette fel. 1988-tól 1991-ig a magyar válogatott vívóedzője volt. 1991-től ismét az olasz válogatottnál dolgozott.

Tanítványai közül többen olimpiai bajnokok lettek. Emlékére a magyar utánpótlás bajnokságot Villányi Zsigmond-emlékverseny néven rendezik meg.

• Az év magyar öttusázója (1971)
• Mesteredző (1991)

• Ki kicsoda a magyar sportéletben?: III. kötet (S–Z). Szekszárd: Babits. 1995. 299. o. ISBN 963-495-014-0