Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia

Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 9.

Pontosság ellenőrzött

Velencei-tavi madárrezervátum
Ország  Magyarország
Elhelyezkedése Fejér vármegye
Terület 4,2 km2
Alapítás ideje 1958
Velencei-tavi madárrezervátum (Velencei-tó)
Velencei-tavi madárrezervátum
Velencei-tavi madárrezervátum
Pozíció a Velencei-tó térképén

A Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe Dinnyés és Velence név alatt bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület) északi részét alkotó vizes élőhely.

Jellemzői

[szerkesztés ]

A Velencei-tó 26 km2 területével hazánk harmadik legnagyobb tava, átlagos vízmélysége 1,5 méter. A 19. században, Herman Ottó idejében, ahogy ezt műveiből tudjuk, még az egész tó területén szinte háborítatlanul éltek a vízimadarak. Mostanra a turizmus, a hétvégi házak a vízimadarak fészkelő területét a tó területének nyugati sarkába, alig több mint 4,2 km2-re szorították vissza. Ezt a nyugati részt a Magyar Madártani Intézet javaslatára 1958-ban nyilvánították védett természeti területté, és 1989-ben került fel a Ramszari egyezmény által védett területek közé. A Velencei-tavi madárrezervátumot a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területtől a 7-es főút és a 6213-as út, illetve a Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal választja el. A két természetvédelmi terület együttesen képezi a Velence és Dinnyés ramsari területet.

Az öreg nádasok legfontosabb fészkelő madarai a nagy kócsag, a kanalasgém, a búbos vöcsök, a kis vöcsök és a nyári lúd.

A növényvilág tekintetében természetvédelmi szempontból a legjelentősebb az eredeti lápi vegetáció, az úszóláp fenntartása, védelme. Kiemelten védett növénye ennek a lápi vegetációnak a hagymaburok és a tengermelléki káka.

Források

[szerkesztés ]
Tájvédelmi Körzetek
Természetvédelmi Területek

AltStyle によって変換されたページ (->オリジナル) /