Vízirigó

A vízirigó vagy fehértorkú vízirigó (Cinclus cinclus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a vízirigófélék (Cinclidae) családjába tartozó faj.

Norvégia nemzeti madara.^[1]

Az Alpok és a középhegységek gyors folyású patakjai és folyói mentén; Európában, Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában honos. Közép-Európa északi részén csak szórványosan fordul elő.

• északi vízirigó (Cinclus cinclus cinclus) – Észak-Európa
• közép-európai vízirigó (Cinclus cinclus aquaticus) – Nyugat- és Közép-Európa
• angol vízirigó (Cinclus cinclus gularis) – Egyesült Királyság és Írország
• spanyol vízirigó (Cinclus cinclus hibernicus) – Spanyolország és Portugália
• ciprusi vízirigó (Cinclus cinclus olympicus) – Ciprus, kihalt
• kaukázusi vízirigó (Cinclus cinclus caucasicus) – Kaukázus
• perzsa vízirigó (Cinclus cinclus persicus)
• uráli vízirigó (Cinclus cinclus uralensis)
• bajkáli vízirigó (Cinclus cinclus baicalensis)
• kasmíri vízirigó (Cinclus cinclus cashmeriensis)
• Cinclus cinclus leucogaster
• Cinclus cinclus minor
• Cinclus cinclus przewalskii
• Cinclus cinclus rufiventris

Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–30 centiméter és testtömege 50–75 gramm. Tollazata a fején, hátul a nyakán és a hasán barna, szárnyán és hátán szürkésbarna, míg a torkán és hasán fehér.

E madár tiszta vizű patakok és folyók mellett szeret élni. Tápláléka vízi rovarok, férgek, kis rákok és halak. A vízirigó alámerülve és a vízfolyás fenekén futva „arat" a víz alatti rovarok gazdag választékában. Sodrással szemben szárnyát használja evezőként; a hátára nehezedő áramlás nyomása tartja egyensúlyban. A vízirigó-fiókák hamarább tudnak úszni, mint repülni. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 évet és 10 hónapot ért meg.

Az ivarérettséget egyéves kortól éri el. A költési időszak márciustól júliusig tart. Évente kétszer költ. Egy fészekaljban 4-5 fénylő, fehér tojás van, ezeken 12-18 napig kotlik. A fiatal madarak 20-24 nap után repülnek ki.

Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló faj.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6  
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja
• Még több infó a madárról

• Vízirigófélék
• Madárfajok
• A Kárpát-medence madarai
• Magyarország madarai
• Európa madarai
• Afrika madarai
• Ázsia madarai
• Albánia madarai
• Algéria madarai
• Andorra madarai
• Örményország madarai
• Ausztria madarai
• Azerbajdzsán madarai
• Fehéroroszország madarai
• Bosznia-Hercegovina madarai
• Belgium madarai
• Bulgária madarai
• Horvátország madarai
• Csehország madarai
• Dánia madarai
• Észtország madarai
• Finnország madarai
• Franciaország madarai
• Grúzia madarai
• Németország madarai
• Gibraltár madarai
• Görögország madarai
• Irán madarai
• Irak madarai
• Írország madarai
• Olaszország madarai
• Afganisztán madarai
• Kazahsztán madarai
• Lettország madarai
• Libanon madarai
• Líbia madarai
• Liechtenstein madarai
• Litvánia madarai
• Luxemburg madarai
• Észak-Macedónia madarai
• Montenegró madarai
• Marokkó madarai
• Bhután madarai
• Hollandia madarai
• Norvégia madarai
• Lengyelország madarai
• Portugália madarai
• Románia madarai
• Oroszország madarai
• Szerbia madarai
• Szlovákia madarai
• Szlovénia madarai
• Spanyolország madarai
• Svédország madarai
• Svájc madarai
• Kína madarai
• India madarai
• Törökország madarai
• Ukrajna madarai
• Az Egyesült Királyság madarai
• Mongólia madarai
• Mianmar madarai
• Nepál madarai
• Pakisztán madarai
• Üzbegisztán madarai
• Tádzsikisztán madarai
• Türkmenisztán madarai
• Kirgizisztán madarai
• Magyarországon fokozottan védett állatok