Tiszakerecseny

Tiszakerecseny község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Vásárosnaményi járásában.

A megye északkeleti szélén helyezkedik el, annak az egykor Bereg vármegyéhez tartozó részén, a Tisza jobb partján, az ukrán határ mellett.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Mátyus, délkelet felől Barabás, dél felől Tiszaadony, nyugat felől Újkenéz, északnyugat felől pedig Mezőladány. A határ túloldalán a két legközelebbi település Hetyen (Гетен) és Papitanya (Мaле Попово).

A legközelebbi nagyobb város Vásárosnamény, mintegy 25 kilométerre délre.

Közúton csak Mátyus vagy Tiszaadony érintésével érhető el, mindkét irányból a 4113-as úton.

Tiszakerecseny nevét az oklevelek 1324-ben említették először Kerechun néven. A település neve a Szalók nemzetséghez tartozó kerecseni nemesek nevéből ismert, akik a falu fő birtokosai voltak egészen a 16. századig.

A 15. században királyi adománnyal kapott itt birtokrészt a Kerecsenyi családon kívül a Guti és a Csapi család is.

A 16. század első felében Lónyai János is birtokos volt itt. 1507-ben Batthyány Benedek és Táczay János szerezte meg. 1557-ben a Büdi családé lett, majd 1600-ban a Melithek kapták meg.

1703-ban a Melithek kihalta után a Desssewffy és Lónyay család birtoka, egészen 1848-ig, míg a Kerecsényi család pedig a 18. század közepéig birtokos volt itt.

• 1990–1994: Pécsi László (független)^[3]
• 1994–1998: Pécsi László (független)^[4]
• 1998–2002: Pécsi László (független)^[5]
• 2002–2006: Pécsi László (független)^[6]
• 2006–2010: Pécsi László (független)^[7]
• 2010–2014: Pécsi László (független)^[8]
• 2014–2019: Tég Attila Bálint (független)^[9]
• 2019–2024: Bíró Zoltán (független)^[10]
• 2024– : Biró Zoltán (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 31,7% cigánynak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25%, református 62,2%, felekezeten kívüli 1,7% (9,7% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 80,5%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% németnek és lengyelnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,8% volt római katolikus, 44,8% református, 1,1% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% egyéb keresztény, 4% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).^[13]

• Református templom.

• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései
• Bereg vármegye települései

• Fotó nélküli Magyar település infoboxot tartalmazó lapok
• Lefordítandó cikkekre való utalást tartalmazó lapok
• Lapok térképekkel