Tömegpusztító fegyver
- English
- العربية
- Asturianu
- Azərbaycanca
- Беларуская
- Български
- বাংলা
- Català
- کوردی
- Čeština
- Чӑвашла
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Frysk
- Gaeilge
- Galego
- עברית
- हिन्दी
- Hrvatski
- Հայերեն
- Bahasa Indonesia
- Ido
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- Қазақша
- 한국어
- Къарачай-малкъар
- Kurdî
- Lietuvių
- Latviešu
- Македонски
- Монгол
- Bahasa Melayu
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Occitan
- Polski
- پنجابی
- پښتو
- Português
- Română
- Русский
- Sicilianu
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenčina
- Shqip
- Српски / srpski
- Svenska
- தமிழ்
- ไทย
- Tagalog
- Türkçe
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Tiếng Việt
- 吴语
- ייִדיש
- 中文
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Tömegpusztító fegyverek |
---|
Típusai |
A: Nukleáris fegyverek |
A tömegpusztító fegyver olyan fegyver, amely nagyon sok ember egyidejű megölését teszi lehetővé, ezen túl esetleg nagyon nagy kárt okozhat a gazdasági és az épített infrastruktúrában, valamint a bioszférában is. A kifejezés 1937-ben született Guernica bombázása kapcsán, de jelentése azóta megváltozott. Mai értelemben véve a nukleáris, vegyi, biológiai és radiológiai fegyverek olyan típusait értik alatta, melyek képesek nagy léptékű pusztítást okozni, így az első világháború gáztámadásai is ide sorolhatók.
Tömegpusztító fegyver a nukleáris fegyverek valamennyi típusa, tehát az atombomba, a hidrogénbomba és a neutronbomba.
Tömegpusztító jellegűek pl. azok a lépfene, pestis, hastífusz és kolera fegyverek, amelyek segítségével a japán 731-es alakulat megölt mintegy 580 ezer embert a második kínai–japán háború (1937–1945) és a második világháború (1939-1945) során Mandzsúriában. A biológiai fegyverek más típusait viszont magányos vagy kis létszámú áldozat ellen fejlesztették ki. Ilyenek pl. a dél-afrikai apartheid rezsim által megrendelt, anthrax spórát tartalmazó cigaretták, melyeket egyedi gyilkosságok céljára fejlesztettek.
Tömegpusztító vegyi fegyverek pl. a foszgén, a mustárgáz, a Zyklon–B, a tabun és a VX ideggáz. Ezzel szemben pl. a könnygáz és a pszichokémiai fegyverként használatos kábítószerek nem tömegpusztító jellegű vegyi fegyverek.
Gyakran a tömegpusztító fegyverek közé sorolják a radiológiai fegyvereket is. Az úgynevezett piszkos bomba lényege, hogy egy hagyományos (kémiai) bomba sugárzó izotópot szór szét a célterületen. Egy ilyen bomba sugárszennyezése egy nagyváros egész területét tehetné lakhatatlanná.
A tömegpusztító fegyverek fogalma tehát részben átfedi, de nem azonos a ABC-fegyverek fogalmával.
Irodalom
[szerkesztés ]- Bhushan K, Katyal G 2002. Nuclear, Biological, and Chemical Warfare. India: APH Publishing
- Busch NE, Joyne DH 2009. Combating Weapons of Mass Destruction: The Future of International Nonproliferation Policy (Studies in Security and International Affairs). The University of Georgia Press, USA
- Wheelis M, Rózsa L & Dando M (eds.) 2006. Deadly Cultures: Biological Weapons since 1945. Archiválva 2008. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, and London, p. 479.