Sztöchiometria

A sztöchiometria a kémiának az a része, amely a kémiai reakciók során tapasztalható tömeg- és térfogatviszonyok törvényszerűségeivel foglalkozik. A sztöchiometriához tartozik a kémiai anyagok sűrűségének, moláris tömegének és térfogatának, olvadás- és forráspontjának stb. kiszámítása is. (A sztöchiometria elnevezés a görög sztoicheión = alapanyag és a metron = mérték szavakból származik.)

Amennyiben az egymással reakcióba lépő anyagok (kiindulási anyagok) a kémiai egyenletben feltüntetett mennyiségi arányban vannak jelen, akkor sztöchiometrikus mennyiségekről beszélünk. Sztöchiometrikus mennyiségben tartalmazza például a durranógáz a hidrogént és az oxigént, hiszen a durranógázban a hidrogén és az oxigén anyagmennyiség-aránya 2:1, pontosan annyi, mint amennyi a két gáz reakciójából létrejövő vízben (${\displaystyle {\ce {2H2 + O2 = 2H2O}}}${\displaystyle {\ce {2H2 + O2 = 2H2O}}}).^[1]

• Sztöchiometria. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Sztöchiometria alaptörvényei / Anyagmennyiség fogalma / Relatív atom- és molekulatömeg fogalma / Anyagi rendszerek jellemzése / Rendszerek csoportosítása összetétel, fizikai állapot szerint (Csengeri Ágnes: Általános kémia, 2020)

• Kémiai alapfogalmak

• Csonkok (kémia)