Szerelmem, Elektra (film, 1974)

A Szerelmem, Elektra 1974-ben bemutatott színes magyar filmdráma Jancsó Miklós rendezésében. A film Gyurkó László azonos című színdarabjának feldolgozása, melyet Jancsó Miklós és állandó forgatókönyvírója Hernádi Gyula adaptált.

A történet az ókori görög drámák hangulatát idézi, ugyanakkor a modern ember szemszögéből dolgozza fel a zsarnoksággal szembeni lehetséges kiállást. A forgatás helyszínének az eredetileg elképzelt sziklás és hegyes, tengerrel övezett táj helyett végül Apajpusztát választották, ahol korábban a Szegénylegények és a Csend és kiáltás című filmek forgatása is zajlott. A film teljes játékideje mindössze 12 darab hosszú beállításból áll, amelyek mindegyikét egy-egy hosszú snittben rögzítették. A filmben nagy hangsúlyt kapnak a szimbolikus jelenetek, az összetett koreográfiák, a rengeteg statisztával felvett tömegmozgások és számos bonyolult képi kompozíció, melyeket legalább egy napi próbákat követően, másnap csupán néhány ismétlési lehetőséggel vettek fel.

15 éve az akkor uralkodó Agamemnon megölésével egy Aegisztosz nevezetű zsarnok (Madaras József) került hatalomra. A megölt uralkodó lánya Elektra (Törőcsik Mari) viszont nem hajlandó behódolni és egyfolytában a bátyja, Oresztész (Cserhalmi György) visszatérésével és bosszújával fenyegeti az elnyomó diktátort. Ageisztosz és vezére (Balázsovits Lajos) a hatalomátvétel minden évfordulóján ünnepséget rendez, melynek része az igazmondás, amikor bárki elmondhatja a véleményét a királynak, de valójában csak dicsérni szabad. Egyedül Elektra mondja el újra és újra, hogy a zsarnok nem kerülheti el a sorsát, amiért megölte apját és elvette a nép szabadságát. Aegisztosz és vezére szerint a népet nem szabad szabadsággal megterhelni, hiszen nem tud vele mit kezdeni és összeroppan a súlya alatt. A zsarnok, hogy megszégyenítse Elektrát, egy törpéhez adja feleségül. Egy idegen érkezik Oresztész halálhírével, aki valójában maga Oresztész. Elektra megöli a hírnököt, amiért a király halálra ítéli. Oresztész viszont feltámad és Elektra valamint a nép segítségével elkergetik a zsarnokot, majd elfogják egy hálóval, megkínozzák és lelövik. Ezután a két testvér is lelövi egymást. A következő jelenetben a testvérpár ismét életben van, felszállnak egy piros helikopterre amely a főnixként feltámadó forradalmat szimbolizálja, majd elrepülnek. Elektra az eljövendő forradalomról mond szónokias beszédet. A helikopterről leszállva egy újabb ünnepély és tánc kezdődik.

• A filmben az egyben felvett jelenetek átlagos ideje az egyik leghosszabb a filmtörténetben: 350 másodperc. A második jelenet hossza közel 10 perces, amely nem tartalmaz vágást.
• Jancsó Gyurkóval és Hernádival is megíratta Elektra monológját, amit a helikopteren szállva mond el, és végül az idealistább Gyurkó-szöveget használta a szkeptikusabb Hernádi-verzió helyett.

• A Filmarchívum filmtörténeti weboldala – Szerelmem, Elektra

• Szerelmem, Elektra a PORT.hu-n (magyarul) Szerkesztés a Wikidatán
• Szerelmem, Elektra az Internet Movie Database-ben (angolul) Szerkesztés a Wikidatán
• Szerelmem, Elektra a Rotten Tomatoeson (angolul) Szerkesztés a Wikidatán
• Szerelmem, Elektra a Box Office Mojón (angolul) Szerkesztés a Wikidatán

• 1974 filmjei
• Jancsó Miklós-filmek
• Magyar filmdrámák

• Fotó nélküli sablont tartalmazó filmek