Susányfalva
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Susányfalva (Susani) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés ]Vaskohtól délnyugatra, a Tőz patak felső folyásának jobb partján fekvő település.
Története
[szerkesztés ]Susányfalva nevét 1574-ben Zuzzanfalva néven említették először az oklevelekben. 1597-ben Zuzan, 1746-ban Szuszán, 1808-ban Szuszány, 1909-ben Susani, Szuszány, 1913-ban Szuszányfalva néven írták.
1597-ben a Kornis, 1613-ban Kenderessy, 1619-ben Kendi családok birtoka volt, majd 1633-ban Kornis Zsigmond kapta meg, 1732-ben pedig Raynald modenai hercegé lett, majd a gróf Königsegg családé, később pedig gróf Wenckheim Krisztina volt a birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Arad vármegyében, magas bérczek közt, Bihar vármegye szélén, 7 katholikus, 524 óhitű lakossal, s anyatemplommal."
1910-ben 512 lakosából 507 román, 2 magyar, volt. Ebből 507 volt görögkeleti ortodox.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
Lakói románok, akik földműveléssel, erdei munkával és állattenyésztéssel foglalkoztak. Régebben kaszanyeleket, bükkfarudat és egyéb faszerszámokat készítettek. Gyümölcstermelése is jelentős volt.
Hivatkozások
[szerkesztés ]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés ]- Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Erdély Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg){kind=link}