Sóspatak (Maros megye)
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Sóspatak románul: Șăușa, falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés ]Marosvásárhelytől délnyugatra, a Marostól kissé északra, Székelyuraly, Csittszentiván és Vidrátszeg közt fekvő település.
Története
[szerkesztés ]Az 1960-as években két egymás mellett fekvő település: Kerelősóspatak és Székelysóspatak egyesítéséből jött létre Sóspatak néven.
Kerelősóspatak
[szerkesztés ]Kerelősóspatak nevét 1414-ben említette először oklevél p. Sospathak néven.
Későbbi névváltozatai: 1420-ban p. Volahsospatak, 1435-ben p. Sospathak, 1733-ban Soos Patak, 1750-ben Seusche, 1760–1762 között Kerelő Sospatak, 1805-ben Sos-patak, 1888-ban Kerellő-Sóspatak (Siausia), 1913-ban Kerelősóspatak.
1473-ban Sospathak Nádasdi Ungor János birtoka volt. Egy 1482 VI.27-én kelt oklevél szerint Mátyás király parancsára Báthori Istvánt, adomány címén iktatták be Sospathak birtokába. 1502-ben Sospathak Nádasdi Ungor János fiainak: Jánosnak és Miklósnak a birtoka. 1510-ben Bánffy Ferencné Dobokai Katalin Sospathak-i részét zálogba adta Csesztvei Barlabási Jánosnak. 1511-ben a Bethlenieké, ekkor Hossu Péter nevű kenézét is említették.
1519-ben p. Sospathak Héderfáji, Bolgár, Apafi, Sospathaki Erdélyi, Erdőszentgyörgyi Meggyes, Bátori, Futaki Nagy, Barcsai, Toroszkai, Nagy Ungor, Farnasi ~ Farnasi Veres, Vizaknai, Geréb, Kemény családok birtoka volt .
Kerelősóspatak a trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott.
1910-ben 388 lakosából 32 magyar, 354 román volt. Ebből 327 görögkatolikus, 17 református, 29 görög keleti ortodox volt.
Székelysóspatak
[szerkesztés ]Székelysóspatak, Sóspatak nevét 1511-ben említette először oklevél v. desolata Sospathak néven.
Nevének későbbi változatai: 1580-ban Sospatak (To), 1602-ben Sospatak Puzta, Sospatak Deserta, 1733-ban Szeutsa, 1805-ben Sos Patak, 1808-ban Sóspatak, 1861-ben Sóspatak, Sousa, (egy része Marosszékhez tartozott To), 1888-ban Soussa, Székely-Sóspatak
Székelysóspatak a trianoni békeszerződés előtt Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.
1910-ben 171 lakosából 163 román volt. Ebből 170 görögkatolikus volt.
Források
[szerkesztés ]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája , Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- Erdély Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg){kind=link}