ReactOS

A ReactOS egy nyílt forráskódú projekt, melynek célja, hogy egy mikrokernel alapú, a Windows NT, Windows 2000 és Windows XP alkalmazásaival és drivereivel kompatibilis operációs rendszert fejlesszenek ki.^{[4] [6]} A program jelenleg alpha állapotban van.^[5] A ReactOS számos komponensét GNU General Public License, GNU Lesser General Public License és/vagy BSD licenc alatt publikálják.^[4]

1996 körül, nyílt forráskódú fejlesztők egy csoportja elindított egy projektet FreeWin95 névvel. Az volt a cél, hogy egy Windows 95 klónt hozzanak létre. A projekt rendszertervezési viták miatt akadozott.^[7]

1997 végén még mindig nem volt eredménye a projektnek. Jason Filby lett a projekt koordinátora, aki felhívta a projekt tagjait, hogy leheljenek új életet a projektbe. A projekt célja a Windows NT újraalkotása lett és az, hogy véget nem érő megbeszélések helyett a leírt programkódon lesz a hangsúly. Megváltoztatták a projekt nevét is, ekkor lett ReactOS. Végül a ReactOS projekt 1998 februárjában vette ténylegesen kezdetét, a rendszermag (kernel) és az alapvető driverek (IDE, billentyűzet stb.) fejlesztésével.^[7]

2003. február 1-jén adta ki a fejlesztőcsapat a 0.1.0 verziót,^[8] mely az első változat, amit önmagán lehet lefordítani (azaz egy ReactOS-en futó fordítóprogrammal le lehetett fordítani a ReactOS forráskódját). Ebben a verzióban volt képes az OS először CD-ről bootolni, lehetett szöveges telepítőprogrammal (USetup) feltelepíteni, támogatta 4 GB-nál nagyobb FAT32 partíciókat, implementálta a linuxos Ext2/Ext3 fájlrendszer támogatást stb.^[9] A változatnak még nem volt grafikus felülete.^[10]

A következő mérföldkő a 2004. január 25-én megjelent 0.2.0 verzió volt,^[11] melynek már volt grafikus felhasználói felülete,^[10] megjelent a ReactOS Explorer fájlkezelő ^[11] kezdetleges "drag'n'drop" ("húzd és ejtsd") funkcióval és az első lokalizációkkal (cseh, svéd).^[12] 2005 végéig jelentős fejlődésen ment keresztül mind a kernel (újraírt Debugger, stabilitást javító fixek), mind a futásidejű könyvtár (runtime library).^[13] Megjelent az OpenGL (0.2.1-től) és az alapvető 3D funkciók (nVidia kártyák hardveres támogatása), a Sound Blaster kártyák támogatásával az alapvető hangkezelés (0.2.1-től),^[14] továbbfejlődtek a hálózatos, illetve internet funkciók (FTP, IPConfig), a nyelvi lokalizációk és az időzónák támogatása.^[15] A 0.2.9 változatban jelent meg az első teljes magyar nyelvű lokalizáció és billentyűzet támogatás.^[16]

2006 augusztus 27-én adták ki a 0.3.0 változatot, mely többek között jobb hardverfelismerést, jelentősen továbbfejlesztett hálózati interfészt, illetve DirectX és USB támogatást, valamint bővített Vezérlőpultot hozott.^[17] A további alváltozatokban a következő főbb újítások jelentek meg: felhasználó beléptetés (Winlogon), Eszközkezelő (0.3.1-től), fejlesztett Vezérlőpult, DirectX és shell (0.3.4-től),^[18] SATA támogatás (0.3.10-tól), DirectSound (0.3.11-től), DHCP implementáció, újraírt FAT fájlrendszer kezelő (0.3.12-től),^[19] MIDI támogatás (0.3.13-tól), Wi-Fi (0.3.14-től), USB tárolók (USB mass storage), USB hubok, USB-ről való bootolás támogatása (0.3.15-től).^[20]

A 2016. február 16-án megjelent 0.4.0 verzió számos újítás mellett átdolgozott shellt, kibővített hálózati kapcsolatokat, fejlesztett telepítőt és DirectX diagnosztikai és teszt funkciókat, valamint szélesvásznú képernyőmódok (16:9, 16:10) támogatását hozta.^[21] Az ezt követő alváltozatok 2021 végéig főként fájlrendszerek támogatásában (így pl. Btrfs, Reiserfs, FFS, NTFS /csak olvasás/^[22] ),^[23] PCI kártyák felismerésében, ISO fájlok kezelésében hoztak előrelépést.^[24]

A rendszermag stabilitása folyamatosan javul, mivel szinte mindegyik alverzió tartalmaz valamilyen hibajavítást a kernelen.^[2] A projekt rövidtávú céljai között szerepel a kék halállal végződő rendszerhibák minimalizálása.^[25] Számos alkalmazásprogramozási felület (API) áll rendelkezésre, így például az ACPI, a Native API (NTDLL.dll),^[26] a DirectX, vagy az OpenGL.

A fájlrendszerek közül jelenleg a következőket támogatja az operációs rendszer:

• FAT32 (fastfat.sys) - olvasás/írás/bootolás
• ext2/3/4 (ext2fsd.sys) - olvasás/írás/bootolás
• Btrfs (btfs.sys) - olvasás/írás/bootolás
• NTFS (ntfs.sys) - csak olvasás,^[22] későbbiekben tervezett a teljes támogatás^[27] (írás és boot)^[28]
• ReiserFS (rfsd.sys) - olvasás/írás, 2015-ben kezdődött a ReactOS-be illesztés,^[29] azonban a 0.4.15-ös változattól terv szerint megszűnik a támogatása (csakúgy mint a Linux esetében)^[30]
• SMBFS - jelenleg még nem támogatott,^[27] de tervben van a Samba fájlrendszer implementálása

A ReactOS rendelkezik saját rendszertöltővel (FreeLDR), de már a 0.3.0 változattól kezdődően támogatja a linuxos, jól paraméterezhető GRUB-ot is.^[31] Egyelőre a FAT32/FAT16 partíciók használata javasolt rendszerpartíciónak elsődlegesen, mert ez a legkiforrottabb jelenleg.^[32] A GRUB elsődleges használata is lehetséges, mely révén számos operációs rendszert telepíthetünk rendszerünkre és bootolhatunk be ugyanarról a gépről.^[33]

A ReactOS fontos része a Windows Intézőhöz hasonló ReactOS Explorer, amely a 0.2.0 változattól az operációs rendszer alapvető grafikus felhasználói felülete (shell, GUI).^[34]

Már a ReactOS 0.2 verzióján számos Win32 alkalmazás futott, beleértve a Notepad szövegszerkesztőt, a Regedit-et (a registry szerkesztő), a CMD parancssor értelmezőt, illetve számos felhasználói alkalmazást, úgy mint az AbiWord-öt, a LibreOffice-t, vagy a WinZIP-et,^[35] de közben játékok kompatibilitásának tesztelését sem hanyagolták el, így jelenleg - többek között - használható a Quake, a World of Warcraft, a StarCraft, de az aknakereső egy klónja is.^[36] A Microsoft Office szoftvercsomag, illetve részei futtathatóságán folyamatosan dolgoznak, de egyelőre még nem értek el hibamentes működést.^[37] A tervek között szerepel az NT5 (Windows 2000/XP) alkalmazások támogatása mellett az NT6+ (Windows Vista/7/8/10) implementálása is, mely ugyanakkor még kísérleti fázisban van az alapvető kernelfunkciók és API-k bővítésével.^[22]

A ReactOS fejlesztésének célja, hogy a hardverek minél szélesebb körén legyen használható, de minimálisan a 2000-es években használt PC-konfigurációkon.

Mikroprocesszorok közül a Cyrix III/C3-tól kezdődően az AMD K5/K6/K6-2/K6-III, majd a Pentium MMX, i686 kategóriában AMD Athlon, Pentium II/III/Pro, végül pedig a Pentium 4, Celeron, Intel Core Duo, Pentium Dual-Core és AMD Sempron támogatottak. A korábban tervezett ARM, illetve PowerPC processzorokra, illetve platformokra történő fejlesztés jelenleg nem aktív, így ezek nem támogatottak.^[38]

A hang-támogatás jelenleg még csak néhány hangkártya esetén működőképes, ezek közül kiemelendők a Creative Labs Sound Blaster és SB Live! kártyái, valamint a Yamaha néhány hangkártyája.^[39]

A videómegjelenítés támogatása szintén részleges jelenleg és általánosságban jellemző, hogy a Windows XP/Windows Server 2003 driver-változatokat érdemes használni, mert a korábbiak nagy valószínűséggel rendszer-összeomlást okoznak. 2D megjelenítés terén általában a VESA 2.0 kompatibilis módok működnek. Az S3 Trio, Virge és Savage, valamint az Nvidia Riva TNT2, Geforce és Quadro kártyák jellemzően működnek, többségük 3D funkciói is. A 3dfx Voodoo, a Matrox, az ATI Rage és Radeon kártyák részlegesen működnek, jellemzően csak 2D-ben.^[40] Az OpenGL támogatás implementált, de nem minden hardveren működik megfelelően.

A vezetékes hálózati kártyák döntő többsége működik ReactOS alatt,^[41] míg a wifi kártyák közül csak bizonyos típusok.^[42]

A ReactOS fejlesztői tovább dolgoznak a GUI rendszeren, hálózati, multimédiás és plug-and-play hardver támogatáson. A Java és a .NET támogatása (a Mono-n keresztül) egyelőre távolabbi terv. A közeljövő tervei:^[25]

• Alapszintű szimmetrikus többprocesszoros futtatás (SMP) támogatás
• GPT formátumú lemezek alapszintű támogatása (felismerés, telepíthetőség nélkül)
• DirectX 1-7 verziókat érintő hibajavítások
• EMF/WMF fájlformátum támogatása
• USB eszközről bootolás támogatása
• USB CD-ROM támogatás
• NEC PC-98 támogatásának kiterjesztése^[28]

• Hibamentesen futó alap alkalmazások (értsd: böngésző, legalább az Office 2010, médialejátszó stb.)
• Nyomtatási támogatás véglegesítése
• Wifi támogatás véglegesítése (nagyrészt megvalósult)
• Virtualizációs eszközök hibáinak kiküszöbölése
• Kék halállal végződő hibák minimalizálása
• Shell véglegesítése (nagyrészt megvalósult)
• USB támogatás kiterjesztése minden eszközre (nyomtatók, USB Wifi és 3G adapterek stb.)
• Windows driver-kompatibilitás fejlesztése
• UEFI boot
• 64-bites kiadás^[25]

A projekt egyik nagy kihívása, hogy még több fejlesztőt vegyenek rá a projektmunkára. A korábbi időszakban főként egyetemistákat kerestek közreműködőnek, azonban ez a megkötés 2022 óta már feloldásra került. A Google 2022-es nyári programozói programja (Google Summer of Code, GSoC) keretében felhívást tettek közzé kétféle intenzitású együttműködésre, egy 175 és egy 350 órásra, nem csak egyetemisták részére. A nyílt projektben való részvétel lehetőséget ad egy operációs rendszer kernel-szintű fejlesztésére élesben, NT architektúrán.^[43]

Nagyon fontosak a fejlesztői közösség adományai, melyek alkalmanként lehetővé teszik egy-egy szakavatott programozó időszakos finanszírozását. Legutóbb, 2023 szeptemberétől dolgozott Hermès Bélusca-Maïto 5 hónapig a ReactOS új grafikus telepítőjén,^[44] 2020-ban pedig Jérôme Gardou fejlesztette tovább 3 hónapon át a rendszer memóriakezelését.^[45]

• Pentium I processzor (Pentium Pro vagy Pentium II minimum ajánlott)^[46]
• 32MB RAM
• IDE vagy SATA (IDE-kompatibilis módban) merevlemez legalább 350 MB üres tárhellyel
• FAT16/FAT32 boot partíció
• VGA-kompatibilis videókártya (VESA BIOS v2.0 vagy újabb)
• PS/2 vagy USB (legacy módban) billentyűzet
• PS/2 vagy USB (legacy módban) kompatibilis egér vagy Microsoft Mouse-kompatibilis soros egér^[47]

A ReactOS futtatható szoftveresen is, emulálva (megfelelő teljesítményű hardveren), VMware-en, QEMU-n vagy Bochs-on.

• Freedows OS & Alliance OS, egyéb Windows klónok, már megszűnt projektek
• Windows NT
• Wine
• Emuláció, emulátor
• E/OS, a projekt célja egy olyan operációs rendszer létrehozása melyen bármely operációs rendszerre írt program az „eredeti" operációs rendszer nélkül is gond nélkül fusson.
• RosASM

• ReactOS honlapja
• ReactOS Nightly Builds

• Szabad szoftverek
• Operációs rendszerek