Ragadozók
- English
- Afrikaans
- አማርኛ
- Aragonés
- Ænglisc
- العربية
- الدارجة
- مصرى
- Asturianu
- Авар
- Kotava
- Azərbaycanca
- تۆرکجه
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- বাংলা
- বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী
- Brezhoneg
- Bosanski
- Català
- Cebuano
- Čeština
- Чӑвашла
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Zazaki
- Dolnoserbski
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- Estremeñu
- فارسی
- Suomi
- Føroyskt
- Français
- Nordfriisk
- Frysk
- Galego
- Gaelg
- עברית
- हिन्दी
- Hrvatski
- Hornjoserbsce
- Հայերեն
- Interlingua
- Bahasa Indonesia
- ГӀалгӀай
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- Qaraqalpaqsha
- Taqbaylit
- Адыгэбзэ
- Қазақша
- 한국어
- Перем коми
- Kurdî
- Kernowek
- Кыргызча
- Latina
- Lëtzebuergesch
- Limburgs
- Ligure
- ລາວ
- Lietuvių
- Latviešu
- Олык марий
- Македонски
- മലയാളം
- Кырык мары
- Bahasa Melayu
- Plattdüütsch
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Novial
- Nouormand
- Diné bizaad
- Occitan
- Polski
- پنجابی
- پښتو
- Português
- Runa Simi
- Română
- Русский
- Саха тыла
- Sicilianu
- Scots
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenčina
- Slovenščina
- Anarâškielâ
- Shqip
- Српски / srpski
- Seeltersk
- Sunda
- Svenska
- Kiswahili
- தமிழ்
- తెలుగు
- ไทย
- Tagalog
- Türkçe
- Татарча / tatarça
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Tiếng Việt
- West-Vlams
- Winaray
- 吴语
- მარგალური
- Zeêuws
- 中文
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Ragadozók |
---|
Evolúciós időszak: kréta–holocén |
Rendszertani besorolás |
Csoport:
Eutheria
Csoport:
Ferae
|
Családok |
|
Hivatkozások |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ragadozók témájú médiaállományokat és Ragadozók témájú kategóriát. |
A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje. Az ide tartozó fajok közül egyedül a vörös macskamedve és az óriáspanda mondható növényevőnek, bár olykor ez utóbbi is fogyaszt halat és rovarokat. Az összes többi ragadozó főleg hússal táplálkozik, amit zsákmányolással vagy dögevőként szerez meg. A macskafélék szinte kizárólag húson élnek, a medvefélék és a rókák inkább mindenevők.
Kialakulásuk
[szerkesztés ]A ragadozók legidősebb közös őse, a Creodont valamivel több mint száz millió éve élt az északi féltekén. A ma élő családok közös ősének a Miacist, ez a mintegy 50 millió éve (az eocén időszakban) élt menyét nagyságú, hosszú farkú és rövid lábú, fán élő ősragadozót tekintik.
A genetikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a két alrend (kutya-, illetve macskaalkatúak) fejlődése nagyjából ez idő tájt (50 millió éve) vált külön.
- macskaalkatúak alrendjében:
- a macskafélék (Felidae) családja körülbelül 38 millió éve vált le a család többi részétől;
- a hiénafélék és
- a cibetmacskafélék fejlődése mintegy 30 millió éve ágazott szét
- a kutyaalkatúak alrendjében:
- a menyétfélék 46-47 millió éve,
- a mosómedvefélék 30-31 millió éve,
- a medvefélék hozzávetőleg 28 millió éve váltak külön
- a kutyafélék leszármazási vonalától.
Jellemzésük
[szerkesztés ]Mellső lábukon rendszerint 5, a hátsón 4-5 ujjuk van. Karmaik erős, hajlott, általában éles, esetleg visszahúzható fegyverek. Ezekkel ragadják meg az áldozatot. Többségük jól fut, ugrik, egyesek úsznak is; néhány családjuk, illetve nemük teljesen vízi életmódra tért át. Koponyájuk tetejének középvonalában a nagy tépőizmok rendszerint csonttarajon tapadnak.
A ragadozó fogazat jellemzője, hogy járomívük erősen hajlott, metszőfogaik kicsinyek, szemfogaik viszont nagyok, hegyesek, hajlottak és túlnyúlnak a többi fog koronaszintjén. Mögöttük hézag van, majd az előzáp- és a zápfogak következnek. Zápfogaik lehetnek éles csúcsú vágófogak vagy pedig négy-, esetleg sokgumósak; mind többgyökerűek. Egyes családokban egy-egy előzáp-, illetve zápfog mint tépőfog (dentes lacerantes) alakult ki.
Szemük közel ülő, ami a távolság becslését segíti. Pupilláik rés vagy kör alakúak, de erősen tágíthatók, és van benne egy visszaverő és ezzel az éjszakai látást segítő réteg (tapetum lucidum) is – éjjel ez csillan fel a megvilágított macska szemében. Többségük hallása és szaglása is éles. Agyféltekéik fejlettek; különösen erős a szaglókaréjuk.
Táplálékuk minősége miatt a ragadozók bélcsatornája rövid, hiszen a rendszerint magas tápértékű, fehérjékben gazdag és ballasztanyagokban szegény élelem megemésztéséhez nincs szükség nagy felületre és hosszú időre.
Anyaméhük kétszarvú, méhlepényük korongos. Újszülöttjeik nagyon fejletlenek, zárt szemmel jönnek a világra, szinte sosem egyesével. Az egész földön elterjedtek.
Rendszerezés
[szerkesztés ]A ragadozók mintegy 276 ma élő emlősfajt magában foglaló rendjébe az alábbi alrendek, családok és alcsaládok tartoznak:
- kutyaalkatúak (Caniformia) alrendje
- macskamedvefélék (Ailuridae) családja – 1 faj
- kutyafélék (Canidae) családja – 38 faj
- bűzösborzfélék (Mephitidae) családja – 12 faj
- menyétfélék (Mustelidae) családja – 67 faj
- vidraformák (Lutrinae) alcsaládja – 14 faj
- borzformák (Melinae) alcsaládja – 7 faj
- méhészborzformák (Mellivorinae) alcsaládja – 1 faj
- amerikai borzformák (Taxidiinae) alcsaládja – 1 faj
- menyétformák (Mustelinae) alcsaládja – 20 vagy 21 faj
- mosómedvefélék (Procyonidae) családja – 14 faj
- medvefélék (Ursidae) családja – 8 faj
- úszólábúak (Pinnipedia) öregcsaládja – 35 faj
- rozmárfélék (Odobenidae) családja – 1 faj
- fülesfókafélék (Otariidae) családja – 16 faj
- valódi fókafélék (Phocidae) családja – 19 faj
- macskaalkatúak (Feliformia) alrendje
- madagaszkári cibetmacskafélék (Eupleridae) családja – 10 faj
- macskafélék (Felidae) családja – 39 faj
- macskaformák (Felinae) alcsaládja – 32 faj
- párducformák (Pantherinae) alcsaládja – 7 faj
- kardfogú macskák (Machairodontinae) alcsaládja – kihalt
- mongúzfélék (Herpestidae) családja – 35 faj
- hiénafélék (Hyaenidae) családja – 4 faj
- cibetmacskafélék (Viverridae) családja – 35 faj
- pálmacibetfélék (Nandiniidae) családja – 1 faj
- tigrispetymegfélék (Prionodontidae) - 2 faj
A ragadozók kladogramja
[szerkesztés ]Ál-kardfogú macskák (Nimravidae)†
Pálmacibetfélék (Nandiniidae)
Cibetmacskafélék (Viverridae)
Kutyafélék (Canidae)
Macskamedvefélék (Ailuridae)
Források
[szerkesztés ]- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos. Hogyan gondolkodnak a kutyák? Vince Kiadó, Budapest, 2000. p. 17–18. ISBN 963-9192-92-9
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap