Rablóbáró

A rablóbáró egy lekicsinylő társadalomkritikai kifejezés, amelyet eredetileg bizonyos gazdag és befolyásos 19. századi amerikai üzletemberekre alkalmaztak. A kifejezés már a The Atlantic Monthly^[1] magazin 1870. augusztusi számában megjelent. A 19. század végére a kifejezést jellemzően olyan üzletemberekre alkalmazták, akik állítólag kizsákmányoló módszereket alkalmaztak vagyonuk felhalmozásához.^[2] Ezek a gyakorlatok magukban foglalták a természeti erőforrások feletti ellenőrzés gyakorlását, a kormányzat magas szintjeinek befolyásolását, a létminimumhoz szükséges bérek fizetését, a verseny elnyomását a versenytársak felvásárlásával, hogy monopóliumokat hozzanak létre és árakat emeljenek, valamint olyan terveket, amelyekkel részvényeket adtak el felhajtott áron a gyanútlan befektetőknek.^[2] A kifejezés egyesíti a bűnöző ("rabló") és a törvénytelen arisztokrácia (a báró törvénytelen szerepet tölt be a köztársaságban)^[3] értelmét.

Josephson Rablóbárók (1934) című könyvében azonosított személyek:

• John Jacob Astor (ingatlan, szőrme) – New York
• Andrew Carnegie (acél) – Pittsburgh és New York
• Jay Cooke (pénzügyek) – Philadelphia
• Charles Crocker (vasút) – Kalifornia
• Daniel Drew (pénzügyek) – New York
• James Buchanan Duke (dohány, villamos energia) – Durham, Észak-Karolina
• James Fisk (pénzügyek) – New York
• Henry Morrison Flagler (Standard Oil, vasút) – New York és Florida^[4]
• Henry Clay Frick (acél) – Pittsburgh és New York
• John Warne Gates (szögesdrót, olaj) – Texas^[5]
• Jay Gould (vasút) – New York^[6]
• E. H. Harriman (vasút) – New York^[7]
• James J. Hill (üzemanyag, szén, gőzhajók, vasút) – St Paul, Minnesota
• Collis Potter Huntington (vasút) – Kalifornia
• Andrew Mellon (pénzügyek, olaj) – Pittsburgh
• J. P. Morgan (pénzügyek, ipari konszolidáció) – New York
• John D. Rockefeller (Standard Oil) – Cleveland, Ohio
• Henry Huttleston Rogers (Standard Oil; réz), New York^[8]
• Thomas Fortune Ryan (tömegközlekedés, dohány) – New York
• Russell Sage (pénzügyek, vasút) – New York
• Charles M. Schwab (acél) – Pittsburgh és New York
• Leland Stanford (vasút) – Kalifornia
• Cornelius Vanderbilt (vízi közlekedés, vasút) – New York^[9]
• Peter Widener (tömegközlekedés) – Philadelphia, Pennsylvania
• Charles Tyson Yerkes (villamos) – Chicago^[10]

Más források "rablóbáróként" azonosítják:

• William A. Clark (réz) – Butte, Montana ^[11]
• James Dunsmuir (szén, fűrészáru) – Victoria, BC Canada^[12]
• Marshall Field (kiskereskedelem) – Chicago^[13]
• William Randolph Hearst (médiamágnás) – Kalifornia^{[14] [15]}
• Charles T. Hinde (vasutak, vízi közlekedés, hajózás, szállodák) – Illinois, Missouri, Kentucky, Kalifornia
• Mark Hopkins Jr. (vasút) – Kalifornia
• Elon Musk (technológia, autóipar) - California^[16]
• John C. Osgood (szénbányászat, vas) – Colorado^[17]
• Henry B. Plant (vasút) – Florida^[18]
• A. S. W. Rosenbach (antikvárium) – Philadelphia^[19]
• Joseph Seligman (banki tevékenység) – New York
• John D. Spreckels (vízi közlekedés, vasút, cukor) – Kalifornia

• Beatty, Jack. (2008). Age of Betrayal: The Triumph of Money in America, 1865–1900 Vintage Books. ISBN 1400032423
• Bridges, Hal. (1958) "The Robber Baron Concept in American History" Business History Review (1958) 32#1 pp. 1–13 in JSTOR
• Burlingame, D.F. Ed. (2004). Philanthropy in America: A comprehensive historical encyclopaedia (3 vol. ABC Clio).Sablon:ISBN?
• Cochran, Thomas C. (1949) "The Legend of the Robber Barons." Explorations in Economic History 1#5 (1949) online Archiválva 2019. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
• Fraser, Steve. (2015). The Age of Acquiescence: The Life and Death of American Resistance to Organized Wealth and Power Little, Brown and Company. ISBN 0316185434
• Harvey, Charles, et al. "Andrew Carnegie and the foundations of contemporary entrepreneurial philanthropy." Business History 53.3 (2011): 425–450. online
• Jones, Peter d'A. ed. (1968). The Robber Barons Revisited (1968) excerpts from primary and secondary sources.Sablon:ISBN?
• Marinetto, M. (1999). "The historical development of business philanthropy: Social responsibility in the new corporate economy" Business History 41#4, 1–20.
• Charles R. Morris: The Tycoons: How Andrew Carnegie, John D. Rockefeller, Jay Gould, and J. P. Morgan Invented the American Supereconomy. Times, New York 2005, ISBN 978-0-8050-7599-1
• Ostrower, F. (1995). Why the wealthy give: The culture of elite philanthropy (Princeton UP).Sablon:ISBN?
• Ostrower, F. (2002). Trustees of culture: Power, wealth and status on elite arts boards (U of Chicago: Press).Sablon:ISBN?
• Josephson, Matthew. (1934). The Robber Barons: The Great American Capitalists, 1861–1901 Sablon:ISBN?
• Handbook of Research on Entrepreneurs: Engagement in Philanthropy: Perspectives . Edward Elgar, 1–8. o. (2014). ISBN 978-1783471010  
• Wren, D.A. (1983) "American business philanthropy and higher education in the nineteenth century" Business History Review. 57#3 321–346.
• Zinn, Howard. (2005). "Chapter 11: Robber Barons and Rebels" from A People's History of the United States Harper Perennial. ISBN 0060838655

• Full Show: The New Robber Barons. Moyers & Company. December 19, 2014. Interview with historian Steve Fraser
• Industrial Age in America: Robber Barons or Captains of Industry EDSITEment lesson from National Endowment for the Humanities
• Robber Barons, Oil, and Power from 1860 - Daniel Sheehan, University of California Santa Cruz, "The Trajectory of Justice in America 2019, Class #5"
• college-level lectures on Robber Barons

• Neologizmus
• Üzleti kifejezések