Pireneusok

A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja.

Területén három ország osztozik, déli részén Spanyolország, északi részén Franciaország, és közéjük ékelődött be Dél-Európa legnagyobb törpeállama, Andorra.

A Földközi-tengertől az Atlanti-óceánig, mintegy 415 km hosszan terül el láncolata. Legkeletibb pontja a Cap de Creus a Costa Brava vidékén. A hegység magját, központi vonulatát kristályos, kőzetek, főképp gránit építi fel. A gránitból álló középső magot középidei gyűrt üledékes, mészkőből álló köpeny veszi körül. A hegység felgyűrődése az oligocénben történt, a francia Központi-hegyvidék és a Mezeta között elhelyezkedő üledékeket a hatalmas nyomóerő préselte össze. Az északi oldala meredek, a déli lankásabb. A hegyvidéken az átkelés nehéz, így a közlekedés inkább a tengerparti sávban bonyolódik le még napjainkban is.

A jégkorban már az 1500-1700 méteres magasságokat is jég borította, így a leghosszabb gleccsere 40 km is lehetett. A glaciális formák napjainkban is megfigyelhetők: kárfülkék, cirkuszvölgyek, kártavak. Napjainkban a hóhatár már a 3000 méteres magasságban húzódik. A hegység középső, magas részei sok csapadékot kapnak, akár 1500 mm-t is évente, ennek egy részét hó formájában.

A Pireneusokat általában három fő részre bontják: a Középső-, az Atlanti- vagy Nyugati-, és Keleti-Pireneusokra.

A Középső-Pireneusok a Somport-hágótól a Val d'Aran völgyig terjednek. A legmagasabb csúcsok a területen belül: Aneto (franciául Pic de Néthou), 3404 m, Mont Posets, 3375 m, és a Monte Perdido, 3355 m.

Az Atlanti-Pireneusokban az átlagos magasság fokozatosan csökken kelettől nyugat felé, mindaddig, amíg össze nem olvadnak a Baszk-hegységgel, a Vizcayai-öböl közelében. A Keleti-Pireneusokban az átlagos magasság jellemzően egyenletes, mindaddig, amíg egy hirtelen zuhanás be nem következik az Albières láncában.

A hegységben számos folyó ered: a francia területek felé halad az Adur, a Garonne, a Nivelle, a Tec, a Têt, az Aglí és az Ande, a spanyol területek felé folyik a Bidasoa, az Aragón, a Gállego, a Cinca, az Ésera, a Segre, a Ter, a Llobregat, a Muga és a Fluviá.

A Pireneusokban lévő sícentrumok:

• Spanyolország: Candanchú, Astún, Formigal, Panticosa-Los Lagos, Cerler, BoíTaül Resort, Baqueira Beret, Port-Ainé, Port del Comte, Espot Esquí Parc, Tavascan, La Molina, Masella, Vall de Núria, Vallter 2000, Rasos de Peguera.
• Andorra: Ordino Arcalis, Pal Arinsal, Pas de la Casa-Grau Roig, Soldeu el Tarter, La Rabassa.
• Franciaország: La Pierre-st Martín, Artouste, Gourette, Luz Ardiden, Cauterets, Hautacam, Bareges, Gavarnie-Gèdre, La Mongie, Piau Engaly, Saint Lary, Val Louron, Peyragudes, Luchon Superbagneres, Porte Puimorens, Ax-Les-Thermes, Font Romeu, Les Angles, Puyvalador, Formigueres, Puigmal 2600, Cambré d ́Aze, Guzet, Les Mont d ́Olmes, Ascou-Pailheres, Mijanes-Donezan.

• Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk.), Gábris Gyula. Európa regionális földrajza 1. - Természetföldrajz (magyar nyelven). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 44, 92-93. o. (2007). ISBN 9789634633198  

• Komlós Attila: Túrák a Pireneusokban - Hetedhéthatár

• Pireneusok
• Természeti és kulturális világörökségi helyszínek
• Franciaország világörökségi helyszínei
• Spanyolország világörökségi helyszínei
• Spanyolország turizmusa

• Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval
• Lapok térképekkel