Pelé

Pelé, polgári nevén Edson Arantes do Nascimento (Três Corações, 1940. október 23. – São Paulo, 2022. december 29.) háromszoros világbajnok brazil labdarúgó, korának meghatározó játékosa. Pelé életében 1390 mérkőzésen lépett pályára, és 767 (más számítások szerint 776) gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 0,94 volt.^[4] 2000-ben a FIFA szavazásán elnyerte az évszázad labdarúgója címet.^[5] Sokan a legnagyobb labdarúgónak tartják.^{[6] [7] [8] [9] [10] [11] [12]}

1952-ben a helyi Bauru AC-ben kezdett futballozni. 1956-ban a Santos játékosa lett, ahol 16 évesen debütált a felnőtt csapatban. A São Paulo állam bajnokságát tíz alkalommal, a kor legfontosabb brazil trófeáját, a Taça Brasilt ötször nyerte meg, 1961 és 1965 között. A mai brazil bajnokság elődjének számító Taça de Prataban 1968-ban tudott diadalmaskodni. 1962-ben és 1963-ban a csapatával megnyerte a Libertadores-kupát, és a Interkontinentális kupát is.

1975-ben távozott a Santosból, és 1977-ben a New York Cosmos színeiben megnyerte az amerikai labdarúgó-bajnokságot.

1957 és 1971 között 92 alkalommal lépett pályára a brazil válogatottban és 77 gólt szerzett. 1957-ben 16 évesen mutatkozott be. 1958-ban a svédországi világbajnokságon még nem volt 18 éves, amikor világbajnok lett. 1962-ben is tagja volt a végső győztes brazil keretnek, de egy sérülés miatt csak az első két mérkőzésen szerepelt. 1970-ben, Mexikóban harmadszor nyert világbajnokságot.

A legenda szerint szülővárosa mellékutcáiban tanult meg focizni, itt rúgta labdaként a ronggyal kitömött zoknit. Szegény családban nőtt fel, amelyben a futballnak nagy hagyományai voltak. Apja, ragadványnevén Dondinho, ígéretes középcsatár volt, de pályáját derékba törte egy sérülés. Edson már kisgyerekként is élt-halt a fociért. Anyja, labdarúgó felesége lévén, azt tapasztalta, hogy ebből a sportból nem lehet megélni, ezért ellenezte, hogy a fia is ezt a pályát válassza, ám mindhiába: Edsonnak vérében volt a futball. Erről maga Pelé később így nyilatkozott: „Focistának születtem, ahogy Beethoven muzsikusnak. Olyan nekem a futball, mint valami vallás. Imádom és istenként tisztelem a labdát."

A mindössze 172 cm magas, 68 kg-os játékost egész pályafutása alatt izmos, jó kötésű sportolónak ismerték, akiben a fizikai erő bámulatos labdaérzékkel és az ellenfelek gyengéinek ösztönös felismerésével párosult. Posztjai: összekötő és középcsatár. Ifjúként a játéktéren még gyakran elvesztette a fejét, de hamar megtanult uralkodni magán, s a sportszerűség és az önfegyelem mintaképe lett. A futball koronázatlan királyának tekintik, noha 16 éves korában elszenvedett súlyos térdsérüléseinek következményei egész pályafutását végigkísérték.

Santos FC

• Brazil bajnok (6): 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1968
• Copa Libertadores győztes (2): 1962, 1963
• Interkontinentális kupagyőztes (2): 1962, 1963
• Interkontinentális bajnokok szuperkupája-győztes (1): 1968
• Paulista bajnok (10): 1958, 1960, 1961, 1962, 1964, 1965, 1967, 1968, 1969, 1973

Brazília

• Világbajnok (3): 1958, 1962, 1970
• Atlanti-kupa (1): 1960
• Copa Roca (2): 1957, 1963
• Oswaldo Cruz-kupa (3): 1958, 1962, 1968

Egyéni

• A világbajnokság legjobb fiatal játékosa (1): 1958
• A világbajnokság ezüstlabdása (1): 1958
• A világbajnokság aranylabdása (1): 1970
• A Copa América legjobb játékosa (1): 1959
• A Copa América gólkirálya (1): 1959 (8 gól)
• A brazil bajnokság gólkirálya (3): 1961 (7 gól), 1963 (8 gól), 1964 (7 gól)
• A Paulista bajnokság gólkirálya (11): 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1969, 1973
• A Copa Libertadores gólkirálya (1): 1965 (8 gól)
• Az Interkontinentális kupa gólkirálya (2): 1962, 1963
• Bola de Ouro (1): 1970
• Az év dél-amerikai labdarúgója (1): 1973
• FIFA Érdemrend (1984)
• A FIFA 100 tagja (2004)
• A World Soccer magazin – 100 legnagyszerűbb játékos a 20. században tagja (1999)

• 1961-ben Brazília elnöke Pelét nemzeti kinccsé nyilvánította
• 1982-ben a világ labdarúgása érdekében tanúsított kiemelkedő teljesítményéért megkapja a FIFA Arany Medál-díját.
• 1999-ben az AIPS beválasztotta a 20. század 25 legjobb sportolója közé.
• 2000-ben a szakmai zsűri neki ítélte a FIFA Évszázad labdarúgója díját.
• 2014. január 13-án tiszteletbeli aranylabdássá avatták, arra való tekintettel, hogy aktív játékos korában brazilként még nem kaphatta meg ezt a kitüntetést.
• A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az évszázad sportolójává választotta.
• Pelé az egyetlen játékos a történelemben, aki 3 világbajnokságot nyert.

• Pelé. Önéletrajz; riporter Orlando Duarte, Alex Bellos, ford. Zentai György; Gabo, Bp., 2010
• Pelé–Brian Winterː Csak a foci; ford. Wertheimer Gábor; Libri, Bp., 2014

• Fritz Hack: Pelé, a fekete gyöngyszem (Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1966, fordította: Hoffer József)
• Harmos Zoltán–Szabados Csaba: Pelé; Aréna 2000, Bp., 2006 (Minden idők legjobb futballistái)
• Jerome Bureau: Brazilok, a futball varázslói. Friedenreich, Leonidas, Ademir, Didi, Gilmar, Garrincha, Amarildo, Pelé, Tostao, Zico, Sócrates, Romário, Ronaldo, Ronaldinho; ford. Kormanik Zsolt; Aréna 2000, Bp., 2006
• Hegyi Iván: Világszámok; Sprint Kft., Budapest, 2018–
  • 1. 10-esek. Puskás, Pelé, Maradona, Platini, Zico, Gullit, Zidane, Totti, Ronaldinho, Messi, Neymar; 2018

• Több filmben is játszott, leghíresebb alakítását a Menekülés a győzelembe (1981) című filmben nyújtotta, amelyet Budapesten forgattak.
• 1994-ben kinevezték Brazília sportminiszterévé.
• A keresztény vallású Pelé visszavonulása után könyveket is írt.
• 2016-ban filmet (Pelé: Birth of a Legend) készítettek az életéről.^[13]

• Fritz Hack: Pelé, a fekete gyöngyszem (Sport, Budapest, 1966, fordította: Hoffer József)ISBN 963-8380-88-8
• Orlando Duarte – Alex Bellos: Pelé (GABO Kiadó, 2010) ISBN 9636893713
• Pelé az Internet Movie Database oldalon (angolul)