Párkány (építészet)
- English
- العربية
- Azərbaycanca
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- Català
- Čeština
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Gaeilge
- Galego
- עברית
- हिन्दी
- Hrvatski
- Հայերեն
- Ido
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- Қазақша
- 한국어
- Кыргызча
- Latina
- Lietuvių
- Latviešu
- Македонски
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Polski
- Português
- Română
- Русский
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenščina
- Seeltersk
- Svenska
- Türkçe
- Українська
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- მარგალური
- 中文
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
A párkány két, három vagy több tagból álló, összefogó vagy koronázó, erősebben vagy gyengébben kiugró, többé-kevésbé gazdagon tagozott, valamely építményt, vagy egyes részeit tagoló, vízszintes épületszerkezeti elem.
Fajtái
[szerkesztés ]- Koronázópárkány (főpárkány): az épületet fölülről lezáró, általában erősen kiülő, arányaival a homlokzat teljes magasságához igazodó, gyakran gazdagon díszített és finoman tagolt párkány.
- Övpárkány (osztópárkány, választópárkány): többszintes épület homlokzatán az emeleteket elválasztó, a födém vagy az ablakkönyöklő magasságában húzódó, egy- vagy ritkábban háromrészes párkány. Többnyire kevéssé kiugró, egyszerűen tagolt. Eredeti funkciója annak megakadályozása, hogy az esővíz az egész homlokzaton végigfolyjon.
- Szemöldökpárkány: ajtók, ablakok felső keretelése.
- Könyöklőpárkány (mellvédpárkány): a parapetek felső tagja; ez az, amire könyöklünk.
- Ívsoros párkány: félkörívek sorából álló díszítőszalag közvetlenül valamely párkány alatt.
- Talppárkány, illetve lábazati párkány (a német Sockel után szokli-párkány): a lábazatot választja el az épület többi részétől. Többnyire egyszerű, erősen kiugró, erősen tagozott párkány.
- Vállpárkány: az ívek, boltozatok kezdővonalát tünteti ki.
- Golyvázott párkány: olyan párkány, amely plasztikusan követi a falból kiugró féloszlopok formáját.
Részei
[szerkesztés ]A párkányokat elvileg három részre tagoljuk, bár nem mindegyik rész jelenik meg minden párkányon. Az egyes részek (fölülről lefelé haladva):
A geiszon (koszorúpárkány) a párkány fölső, kiülő, koronázó része.
A fríz (képszék, párkánymező, gerendamező) a párkány középső, vízszintes sávja, az épület egy-egy részének formai lezárására, tagolására, díszítésére szolgáló elem. Figurális, növényi vagy geometrikus mintákkal díszítik — ennek megfelelően ornamentális és figurális változatait különböztetjük meg.
Az architráv (episztillon) a párkány többi részét hordozó, egyenes áthidalás. Az ógörög építészetben használt, monolit (egy kőből faragott) támaszgerendás szerkezetekből fejlődött ki. Az antik és az azt követő templomépítészetben az architráv az a vízszintes, oszlopokon fekvő főgerenda, ami a fölötte elhelyezkedő épületelemeket hordozza.
Anyaga
[szerkesztés ]A hagyományos (vasbeton előtti) épületekben a párkányok anyaga lehet:
- kő (tartósabbnak szánt vagy emlékszerű építményeken)
- fa (különösen a koronázó párkányoké, mert erős kiugrással szerkeszthetők)
- bádog (tetőzeteken vagy a 19. századtól a kőpárkányt olcsóbb anyaggal helyettesítve)
- tégla (sokszor formatéglákból, nyersen kirakva) — az ún. húzott párkányt téglából rakják ki, a felületét pedig malterral húzzák ki
Források
[szerkesztés ]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Lánglovagok.hu: Építészettörténeti kisszótár (Az 1920-as évekből)
- ClearART: Lakberendezési fogalomtár [halott link ]
- Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983, 119–112. o.