Oázis
- English
- Afrikaans
- Alemannisch
- العربية
- مصرى
- অসমীয়া
- Asturianu
- Azərbaycanca
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- বাংলা
- Brezhoneg
- Bosanski
- Català
- کوردی
- Čeština
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Nordfriisk
- Frysk
- Gaeilge
- Gàidhlig
- Galego
- עברית
- हिन्दी
- Hrvatski
- Hornjoserbsce
- Հայերեն
- Interlingua
- Bahasa Indonesia
- Ido
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- Qaraqalpaqsha
- Қазақша
- ಕನ್ನಡ
- 한국어
- Kurdî
- Кыргызча
- Latina
- Lombard
- Lietuvių
- Latviešu
- Malagasy
- മലയാളം
- मराठी
- Bahasa Melayu
- မြန်မာဘာသာ
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Occitan
- ਪੰਜਾਬੀ
- Polski
- پنجابی
- Português
- Română
- Русский
- Sicilianu
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenčina
- Slovenščina
- Soomaaliga
- Shqip
- Српски / srpski
- Sunda
- Svenska
- Kiswahili
- தமிழ்
- తెలుగు
- Тоҷикӣ
- ไทย
- Türkçe
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Tiếng Việt
- Winaray
- 吴语
- მარგალური
- ייִדיש
- 中文
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Az oázis olyan sivatagi ökoszisztéma, állat- és növénytársulás, amely a tágabb földrajzi-ökológiai környezetre nem jellemző vízforrások (források, kutak, folyók és mesterséges csatornák stb.) közelében alakult ki. A föld alatti vízfolyás forrása akár 800 km távolságra is lehet az oázistól. A sivatagi vidékeken keresztülhaladó kereskedelmi karavánutak fontosabb állomásai, illetve a mostoha éghajlatú vidékek jelentősebb települései oázisok körül épültek ki. Az évszázadok során az egyes oázisok felett megszerzett politikai-katonai fennhatóság egyúttal a kereskedelmi utak ellenőrzését és gazdasági haszonvételét is jelentette. A Szaharában élők kétharmada oázisokban él.
Az oázisban többnyire a datolyapálma a fő élelemforrás; a pálmák árnyékában citrusféléket, fügét, őszibarackot, sárgabarackot, zöldségféléket és gabonaféléket termesztenek.
A legkiterjedtebb oázisok és jelentősebb településeik az afrikai Szaharában találhatóak: Egyiptomban a Nílus völgye több nagyvárossal (Aszjút, Szóhág, Asszuán), valamint az egyiptomi Fajjúm, Farafira, Kharga, Dakhla és Szíva-oázisok, Líbiában Audzsíla, Gudámisz, Kufra, Algériában a Mzab völgye (fő települése Gardája), és Lagvat (Laghouat). Afrikán kívüli jelentős oázisvárosok a szaúd-arábiai Katíf, Medina, a szíriai Damaszkusz, az iráni Tabasz, a kínai Tarim-medencében a Jarkend-darja és a Tarim völgye, az amerikai Las Vegas, a chilei San Pedro de Atacama stb.
Földrajzi környezetüktől való éles elkülönülésüket tekintve a sivatagi oázisokhoz hasonló ökológiai fülke az antarktiszi oázis és az észak-amerikai cienega.
Az oázis szó az ógörög óaszisz (görög betűkkel (ὄασις)[1] kifejezésként került bele a latin nyelvbe, onnan pedig Európa más nyelveibe. A görög óaszisz közvetlen kölcsönszó a démotikus egyiptomi nyelvből. Az oázis szó a kopt nyelvben (a demotikus egyiptomi leszármazottja) vahe vagy ouahe, ami „lakóhelyet" jelent.[2] Az oázis arabul wāḥa (arab írással: واحة).
Leírás
[szerkesztés ]Földrajz
[szerkesztés ]Történelmi jelentőség
[szerkesztés ]Ismert helyek, melyeket oázisnak hívnak
[szerkesztés ]Fordítás
[szerkesztés ]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Oasis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Encyclopedia of the Archaeology of Ancient Egypt, Compiled and edited by Kathryn A. Bard, 1999, Routledge
- ↑ Douglas Harper. "Etymonline - Origin of 'Oasis'. Online Etymology Dictionary.
További információk
[szerkesztés ]- földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap