Nyelvemlék
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket. Nyelvemlékké gyakorlatilag bármilyen lejegyzett szöveg válhat.
A nyelvemlékeket a következő csoportokba szokás osztani:
- Szórványok – A vizsgált nyelv szavai, mondatai egy javarészt más nyelvű szövegbe ágyazódva helyezkednek el. (Legismertebb magyar példája a Tihanyi alapítólevél.)
- Glosszák – Magyarázatok, feljegyzések az adott nyelven.
- Tulajdonnévjegyzékek – Az adott nyelven beszélők neveit lajstromzó listák. (Például a magyar "A tihanyi apátság birtokösszeírása".)
- Tárgylajstromok – A hétköznapi élet eszközeinek a felsorolása az adott nyelven.
- Egyéb felsorolások
- Szójegyzékek – kisebb terjedelmű szótárak, a szavak mellékjelentéseinek értékelése nélkül, velük alkotott kifejezések mellőzésével.
- Szótárak – a nyelv szavainak átfogóbb és bővebb fordításai, értelmezései.
- Szövegek – a nyelvet legjobban jellemző, összefüggő mondatokból álló írások.
Nyelvek legkorábbi nyelvemlékei
[szerkesztés ]- sumer – i. e. 3400 és 3100 között, az uruki templomi levéltárból
- egyiptomi – i. e. 3400 és 3200 között, sírbéli feliratok az U-j sírból
- görög – i. e. 1500 körül
- kínai – i. e. 1300 körül
- föníciai – i. e. 1000 körül
- héber – i. e. 950 körül, a Gézeri parasztnaptár
- etruszk – i. e. 700 körül
- latin – i. e. 700 körül, Praenestei fibula
- perzsa – i. e. 525 körül
- szanszkrit – i. e. 500 körül
- keltibér – i. e. 100 körül
- arab – i. sz. 100 körül, az En Avdat felirat
- óskandináv – 160 körül
- gót – 350 körül, bibliafordítás (Wulfila / Ulfilas püspök)
- ír – 500 körül, Ogham feliratok
- angol(szász) – 660 körül
- türk – 700 körül, türk rovásírás (Orkhon)
- japán – 700 körül
- német – 775 körül, Abrogans
- spanyol – kb. 804
- (ó)francia – kb. 842, a Strasbourgi eskük
- olasz – 960 és 963 között
- szlovén – 972 és 1093 között, a Freising-kéziratok
- katalán – kb. 1028
- horvát – kb. 1100, Baška-tábla
- dán- kb. 1100
- portugál – 1189
- magyar – 1192–1195 Halotti beszéd és könyörgés
- lengyel – kb. 1270, Henryków könyve
- orosz – 1300-1350 között
- albán – 1400 körül
- koreai – 1446
- román – 1521, Neacşu levele
- lett – 1530
- észt – 1535
- finn – 1543, Abckiria
- litván – 1545
Források
[szerkesztés ]- Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. ISBN 9631747387
- Szabó Dénes: A magyar nyelvemlékek, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2014.
Magyar nyelvemlékek
[szerkesztés ]Kódexek
[szerkesztés ] Bővebben: Magyar kódexek listája
Egyéb művek
[szerkesztés ]- Bagonyai ráolvasások (1488)
- Besztercei szójegyzék
- Budapesti glosszák
- Csáti Demeter: Ének Pannónia megvételéről (1526)
- Csíkszentmiklósi felirat
- Csízió (15. század utolsó negyede)
- Czestochowai nyelvemlék (1501)
- Drágffy Mária kelengyelajstroma
- Gergely éneke Jaksics Demeter veszedelméről (1490 körül)
- Guden vitéz végrendelete
- Halotti beszéd és könyörgés
- Kolozsvári glosszák
- Konstantinápolyi felirat
- Leleszi alapítólevél
- Marosvásárhelyi sorok
- Rotenburgi János magyar nyelvmestere
- Tihanyi alapítólevél
- Váradi regestrum
- Az zenth Paal leueley magyar nyeluen
- Zobori oklevél
Egyéb
[szerkesztés ]További információk
[szerkesztés ]- Az összes ómagyar kori szövegemlék betűhű szövege elérhető és kereshető az Ómagyar korpuszban. Emellett néhány szövegemlék mai magyarra normalizált változata és a hozzá tartozó morfológiai elemzés is elérhető.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés ]- Nyelvek A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyelvemlék&oldid=26207205"