Naukratiszi Athénaiosz

Naukratiszi Athenaiosz (ógörögül: Ἀθήναιος Nαυκράτιος, Athénaiosz Naukrátiosz, latinul: Athenaeus Naucratita), (Naukratisz, 170 körül – ?, 223 után) ókori görög nyelvész és szónoklattantanár, polihisztori műveltségű tudós.

Athenaiosz feltehetően az egyiptomi Naukratiszban született Marcus Aurelius uralkodása idején. Felnőttkorában nyelvészet- és szónoklattantanárként működött Alexandriában és Rómában. Ismerte az alexandriai könyvtárat,^[1] és Deipno-szophisztai (latin címén Dipnosophistae, „A Bölcsek lakomája",^[2] szó szerint „ebédlő szofisták", azaz akik ebéd közben tudományos dolgokról beszélgetnek) című iratában azokat a dolgokat meséli el Timokratész nevű barátjának, amelyekről a fiktív előkelő római Larensis házában összegyűlt vegyes asztaltársaság beszélgetett.^[2] A 29 fős^{[2] [3]} lakomán jelen vannak jogtudósok, költők, nyelvészek, filozófusok, szónokok, orvosok, és zenészek, és a beszélgetések is mindenféle témakört körbejárnak. A mű számos részletet tartalmaz az ókori görög társas- és irodalmi életről, művészetről; sok töredéket az úgynevezett újkomédia szerzőinek alkotásaiból,^[3] és rendkívül jelentős azért is, mert a szerző legalább 700 ókori írót említ meg benne,^{[1] [4]} akik neve máshol nem maradt fenn,^[4] 2700 költemény és prózai mű címét idézi, és – állítása szerint – 800-nál több alexandriai kori vígjáték kivonatát készítette el.^[1] A 15 könyvre terjedő műből csak az első kettő maradt fenn eredeti alakjában, a többiből egy 11. századi kivonat ismert.^[1] Művének forrásai saját kutatásai mellett Didümosz Khalkenterosz, Tryphon, Pamphilus, Phavorinus, és Dioszkoridész voltak.^[5] A művet enciklopédiaként használta a nagy bizánci tudós, Thesszalonikéi Eusztathiosz is (12. század), aki Homérosz-kommentárjaiban mintegy kétezerszer (!) idézett belőle.

Athenaiosz írt más műveket is, így a Peri tón en Szuria baszileuszantónt és egy értekezést a Thratta nevű tengeri halról. E két írása nem maradt fenn.^[5]

• Csányi Ferenc: A görög irodalom története, Stein János bizománya, Kolozsvár, 1866 (elektronikus elérhetőség)
• Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.  
• R. C. Jebb: A görög irodalom története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. T., Budapest, 1894
• Schill Salamon: A régi görög irodalom története, Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1903
• (szerk.) Szepessy Tibor – Kapitánffy István: Bevezetés az ógörög irodalom történetébe, ELTE Eötvös József Kollégium, Budapest, 2013, ISBN 978-615-5371-08-0, 276 p (elektronikus elérés: [1])

• Ókori görög irodalom

• Ókori görög írók
• A 170-es években született személyek
• A 220-as években elhunyt személyek

• Fotó nélküli Író infobox sablont tartalmazó lapok
• Wikipédia-szócikkek VIAF-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek LCCN-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek ISNI-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek GND-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek SELIBR-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek BNF-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek SBN-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek KKT-azonosítóval
• Wikipédia-szócikkek BIBSYS-azonosítóval