Mukdeni incidens
- English
- Afrikaans
- العربية
- Asturianu
- Беларуская
- Български
- Català
- Čeština
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Gaeilge
- עברית
- Hrvatski
- Bahasa Indonesia
- Italiano
- 日本語
- 한국어
- Latviešu
- Македонски
- Bahasa Melayu
- Nederlands
- Norsk bokmål
- ਪੰਜਾਬੀ
- Polski
- پنجابی
- Português
- Română
- Русский
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenčina
- Српски / srpski
- Svenska
- ไทย
- Tagalog
- Türkçe
- Українська
- Tiếng Việt
- 中文
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Második kínai–japán háború |
---|
Előzmények (1931–1937) |
Események 1937–1939 között |
Események 1940–1942 között |
Események 1943–1945 között |
A fontos csaták vastaggal szedve |
A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével, és válaszul 19-én megkezdte a katonai felvonulást Mandzsúriában, elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuo bábállamot. Noha a japán felelősség máig nincs bizonyítva teljeskörűen, a japán érdek egyértelműen tetten érhető, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása volt a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, ami alapján elutasították a területi változások elismerését.
A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben ,[1] ami végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű Lytton-bizottságot. A bizottság a jelentésében végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bábállamot.[2] A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban rendeződött. Az incidens és maga a mandzsúriai válság az 1937–1945 közötti második kínai–japán háború közvetlen előzményének tekinthető.
Az esemény több elnevezése is ismert: Japánban mandzsúriai, míg Kínában szeptember 18-ai incidensnek nevezik.
A kínai Senjangban (Liaoning) a megszállásra emlékeztető parkot hoztak létre egy 10-12 méter magas kő műemlékkel.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Taylor azt írja (86. o.), hogy szeptember 8-án foglalták el a japánok Mandzsúriát. Maga az incidens 18-án történt és a megszállás másnap reggel indult.
- ↑ A japán gazdasági érdekeket szolgáló ország jobbára a szovjet Vörös Hadsereg mandzsúriai térnyerése és Japán kapitulációja miatt 1945-ben megszűnt.
- ↑ Egy kép a monumentumról.
Források
[szerkesztés ]- A. J. P. Taylor. A második világháború okai. Scolar Kiadó, 63–64., 86–88., 118., 287. o. (1999). ISBN 963-9193-143
- Jurij Korolkov: Szigorúan bizalmas!