Malaka-szoros
- English
- Acèh
- Afrikaans
- العربية
- Asturianu
- Azərbaycanca
- Башҡортса
- Basa Bali
- Беларуская
- Български
- বাংলা
- བོད་ཡིག
- Brezhoneg
- Bosanski
- Català
- 閩東語 / Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄
- Cebuano
- کوردی
- Čeština
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Føroyskt
- Français
- Nordfriisk
- Frysk
- Galego
- Bahasa Hulontalo
- 客家語 / Hak-kâ-ngî
- עברית
- हिन्दी
- Hrvatski
- Հայերեն
- Jaku Iban
- Bahasa Indonesia
- Ido
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- Jawa
- ქართული
- Kumoring
- ភាសាខ្មែរ
- 한국어
- Kurdî
- Кыргызча
- Latina
- Lëtzebuergesch
- Lietuvių
- Latviešu
- Minangkabau
- Македонски
- മലയാളം
- मराठी
- Bahasa Melayu
- မြန်မာဘာသာ
- नेपाल भाषा
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Occitan
- ਪੰਜਾਬੀ
- Polski
- پنجابی
- Português
- Română
- Русский
- ᱥᱟᱱᱛᱟᱲᱤ
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenčina
- سرائیکی
- Slovenščina
- Српски / srpski
- Svenska
- Kiswahili
- தமிழ்
- తెలుగు
- ไทย
- Tagalog
- Türkçe
- Татарча / tatarça
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Tiếng Việt
- Winaray
- 吴语
- მარგალური
- 中文
- 文言
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
A Malaka-szoros 805 kilométer hosszú tengerszoros a Maláj-félsziget és az Indonéziához tartozó Szumátra sziget között, a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala. Malajzia Melaka államáról kapta nevét.
Szélessége jellemzően 65–250 km, de Szingapúrnál mindössze 2,8 km.
Jelentősége
[szerkesztés ]A Malaka-szoros az Indiai-óceán és a Csendes-óceán közti fő hajózási csatorna, amely összekapcsolja többek között India, Kína, Japán, Dél-Korea és Tajvan gazdaságát. A szoroson évente mintegy 50 000 hajó halad keresztül,[1] amelyek a világkereskedelem egynegyedének megfelelő árut szállítanak, például kőolajat, kínai iparcikkeket és indonéz kávét.[2]
A világon tengeren szállított kőolaj egynegyede halad itt át, főleg a Perzsa-öböl szállítóinak áruja, amely többek közt kínai, japán és dél-koreai megrendelőkhöz kerül. 2006-ban a becslések szerint napi 15 millió hordó (barrel) kőolajat szállítottak keresztül a Malaka-szoroson.[1] Ez az érték 2023-ra 16,6 millióra nőtt.[3]
A Malaccamax (wd) szabvány azt a maximális hajóméretet jelöli, amely még keresztül tud jutni a szoroson. Az ezt a méretet meghaladó nagy tankhajók inkább a Lombok-szorost használják. A szingapúri Phillips-csatorna, ahol a szoros 2,8 kilométernyire szűkül, a világ egyik legjelentősebb hajózási szűkülete.
Hajózási kockázatok
[szerkesztés ]A hajózási szűkületekre a történelem során általában is jellemző volt a kalózkodás és a Malaka-szorosban az utóbbi másfél évtizedben a mellette fekvő országok erőfeszítései ellenére jelentősen nőtt ez a veszély.[4] 1994-ben 25, 2000-ben viszont már 220 kalóztámadás történt a szorosban, ez a szám 2003-ban valamivel 150 felett volt, ami a világon történt kalóztámadások egyharmada.[forrás? ]
Lásd még: Kalózkodás a Malaka-szorosban (wd)
A kereskedelmi hajózási csatornában 34 ismert hajóroncs fekszik, köztük olyanok is, amelyek az 1880-as években süllyedtek el, és a keskeny és sekély csatornában ezek kockázatot jelentenek a hajókra.
Kockázatot jelent a barna köd is, amelyet a Szumátrán évente dúló bozóttüzek okoznak. Az ilyen ködben a látótávolság 200 méterre is csökkenhet, emiatt a hajóknak a nagy forgalom ellenére is le kell lassítaniuk.
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ a b World Oil Transit Chokepoints, Energy Information Administration, US Department of Energy
- ↑ Freeman, Donald B.. The Straits of Malacca: Gateway or Gauntlet? . McGill-Queen's University Press (2003). ISBN 0773525157 . A book review citing this information can be found at University of Toronto Quarterly, Volume 74, Number 1, Winter 2004/5, pp. 528-530
- ↑ Egy több ezer kilométerre lévő tengerszoros Kína legsebezhetőbb pontja | G7 - Gazdasági sztorik érthetően, 2024. november 1. (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ Kalózok támadtak az ENSZ hajóira
- Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
