Lulei számi nyelv
- English
- Afrikaans
- العربية
- Asturianu
- Žemaitėška
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- Brezhoneg
- Català
- Čeština
- Deutsch
- Esperanto
- Español
- Eesti
- فارسی
- Suomi
- Võro
- Føroyskt
- Français
- Galego
- Gaelg
- Fiji Hindi
- Hrvatski
- Հայերեն
- Bahasa Indonesia
- Italiano
- 日本語
- Kumoring
- 한국어
- Коми
- Lietuvių
- Македонски
- Эрзянь
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Livvinkarjala
- Polski
- Piemontèis
- Português
- Русский
- Davvisámegiella
- Slovenčina
- Anarâškielâ
- Svenska
- Tagalog
- Türkçe
- Tiếng Việt
- 中文
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Julevsábme
A lulei számi (vagy néha luleszámi) nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó számi nyelvek északi csoportjának egyike. Legközelebbi rokonnyelvei a pitei számi és a tényleges északi számi.
Beszélőinek száma mintegy 2000 fő. Legnagyobb részük Svédországban lakik, a többiek Norvégiában. Svédországban Jokkmokkban található a Számi oktatási központ, ahol a kézművesség mellett luleszámiul is lehet tanulni, ugyanitt Számi múzeum is van. A norvég területen a Bodői Főiskolán van lehetőség luleszámi nyelv tanulására, itt tanárokat is képeznek.
A személyes névmások a lulei és az északi számi nyelvben
[szerkesztés ]A következő táblázatban a két nagyon közel álló rokon nyelv személyes névmásai láthatók:
Magyar | Lulei | Északi | |
---|---|---|---|
1.személy (egyes) | én | mån | mon, mun |
2.személy (egyes) | te | dån | don |
3.személy (egyes) | ő | sån | son |
1.személy (kettes) | mi ketten | måj | moai |
2.személy (kettes) | ti ketten | dåj | doai |
3.személy (kettes) | ők ketten | såj | soai |
1.személy (többes) | mi | mij | mii |
2.személy (többes) | ti | dij | dii |
3.személy (többes) | ők | sij | sii |
Igeragozás
[szerkesztés ]Az alábbiakban nem a teljes ragozás látható, csakis a páros szótagszámú -at, -et, -ot és -åt végű igék jelen idejű ragozása. A lulei számi nyelvben van ugyanis páros és páratlan szótagszám szerinti igeragozás. Ezenkívül, és ezt a névszóragozásnál is meg kell említeni, a számi nyelvek egyik sajátossága a fokváltakozás. Ez látható az igeragozásban is, amikor a tővégi mássalhangzó-kapcsolat megváltozik. Erős foknak hívják azt, amikor a ragozott alakban a mássalhangzó-kapcsolat ugyanolyan marad, mint a főnévi igenévben volt.
viedtjat | boahtet | doalvvot | bårråt | |
---|---|---|---|---|
mån | viettjav | boadáv | doalvov | båråv |
dån | viettja | boadá | doalvo | bårå |
sån | viedtjá | boahtá | doalvvu | bårrå |
måj | viedtjin | båhtin | doalvvun | bårrin |
dåj | viedjabihtte | boahtebihtte | doalvvubihtte | bårråbihtte |
såj | viedtjaba | boahteba | doalvvoba | bårråba |
mij | viedtjap | boahtep | doalvvop | bårråp |
dij | viedtjabihtit | boahtebihtit | doalvvobihtit | bårråbihtit |
sij | viedtji | båhti | doalvvu | bårri |
Közelebb a magyar nyelvhez
[szerkesztés ]A lulei számi nyelv, az északi számival szemben, úgy tűnik, néha közelebbi rokonságban áll. Vannak olyan rokonszavak, amelyek a lulei számiban megmaradtak (vannak jelen), míg az északi számiban nem találni őket. Ilyen szó például az öv, ami luleiül avve, míg északiul boagán.
Példaszövegek
[szerkesztés ]
A fentebb hallható nő a következő - rokon - szavakat sorolja fel:
- bealle - fél (db)
- beallje - fél
- balvva - felhő
- tjálmme - szem
- tjoarve - szarv
- tjuohte - száz
- giehta - kéz
- goahte - ház
- guolle - hal
- gullat - hall
- galgat - kell
- dálvve - tél
- diehtet - tud
- mij - mi
- dij - ti
- avve - öv
- njuolla - nyíl
- varra - vér
- njoallot - nyal
- njiellat - nyel
- akta - egy
- guokta - kettő
- gålmmå - három
- niellja - négy
- vihtta - öt
- guhtta - hat
Fordítás
[szerkesztés ]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Luulajansaame című finn Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Nyelvek A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap