Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia

Kádár Lajos (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosság ellenőrzött

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Kádár Lajos (egyértelműsítő lap).
Kádár Lajos
Született 1896. május 19. [1]
Alpár
Elhunyt 1982. február 14. (85 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Boros Mária
Szülei Kádár József
Kis Franciska
Foglalkozása író
Sírhelye Farkasréti temető (37/3-1-50)[2] [3]

Kádár Lajos (Alpár, 1896. május 19. [4] Budapest, 1982. február 14.)[5] író, Móricz Zsigmond felfedezettje.

Élete

[szerkesztés ]

Apja, Kádár József kocsmáros, majd juhász-számadó volt, anyja Kis Franciska. Kádár Lajos eleinte cselédként dolgozott, majd bojtár is volt, mielőtt 1912-ben Budapestre ment. A fővárosban borbélyinasként, villamoskalauzként és bankszolgaként is dolgozott. Az első világháborúban mint katona vett részt, hadifogságba került. Az itteni élményeit A doni halálbánya (1936) című regényében írta meg, a kötet többek között azért aratott nagy sikert, mert a szerző a háborús élményeit a nincstelenek szemszögéből mutatta be. A háborút követően mint pincért alkalmazták. Több regénye és novellái jelentek meg az 1930-as és 1940-es években, emellett számos elbeszélését publikálták a napilapok, folyóiratok, mint pl. a Kelet Népe. Könyveinek témája a szülőföldje, melyben Alpárt és a környékbeli puszták életét népmeseszerűen, de a szociográfiai ismeretek birtokában mutatja be.

A budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.[5]

Művei

[szerkesztés ]
  • Cigányok (regény, Budapest, 1932)
  • A doni halálbánya (regény, Budapest, 1936)
  • Tyukász Péter (regény, Budapest, 1938)
  • Rozika (regény, Budapest, 1938)
  • Taposóka (regény, Budapest, 1943)
  • Halászok (regény, Budapest, 1943)
  • Lidércsziget (regény, Budapest, 1944)
  • Csüdi Mihály lelke (regény, Budapest, 1944)
  • Kolomp szól a ködből (Emléksorok a régi pásztoréletről, Budapest, 1959)

Emlékezete

[szerkesztés ]

A Tiszaalpáron működő Kádár Lajos-emlékszoba[6] anyagát az író özvegye által adományozott kiadványok, használati tárgyak, és Keserű Ferenc tanár által összegyűjtött anyagok és könyvek alkotják.

Jegyzetek

[szerkesztés ]

Források

[szerkesztés ]

További információk

[szerkesztés ]
  • Bosnyák Sándor: Alpár néphite Kádár Lajos emlékeiben (Cumania, 8.)
  • Miklóssy János: Kádár Lajos levelesládájából (Kritika, 1987. 10. sz.)
  • Szíj Rezső, Szenczi Ibolya: Kádár Lajos emlékezete, Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1993.

AltStyle によって変換されたページ (->オリジナル) /