Hidraulika
- English
- Afrikaans
- العربية
- Asturianu
- Azərbaycanca
- Беларуская
- Български
- বাংলা
- Bosanski
- Català
- Čeština
- Чӑвашла
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Gaeilge
- Galego
- עברית
- हिन्दी
- Hrvatski
- Հայերեն
- Bahasa Indonesia
- Ido
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- Kabɩyɛ
- Қазақша
- 한국어
- Кыргызча
- Lietuvių
- Latviešu
- Македонски
- മലയാളം
- Монгол
- Bahasa Melayu
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Occitan
- Polski
- Português
- Română
- Русский
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Shqip
- Српски / srpski
- Svenska
- தமிழ்
- ไทย
- Türkçe
- Тыва дыл
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- Tiếng Việt
- Winaray
- 吴语
- 中文
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
A hidraulika elsősorban a folyadék tulajdonságaival és mérnöki alkalmazásukkal foglalkozó résztudomány. A név, ahogy minden hidro-, hidra- előtagú kifejezés is, a görög hüdór (ύδωρ) szóból ered, amelynek jelentése 'víz'.[1] A hidraulika a víz mellett általában más folyadék fizikai viselkedését is tárgyalja, technikatörténetileg, a gyakorlat számára előbb létezett, mint az elméleti áramlástan. A hidraulika egyik ága a hidrostatika, mely a nyugalomban levő folyadékon belül a nehézkedés által létrehozott, a magasság szerint változó hidrosztatikai nyomás jelenségeit vizsgálja.
A hidraulika egy másik területe, a hidrodinamika a folyadékok egydimenziós (örvénymentes) áramlásával foglalkozó résztudomány, amely a természetes és mesterséges vízfolyásokban és áramlatokban végbemenő fizikai folyamatokat és mérnöki vonatkozásaikat vizsgálja. Ennek megfelelően feladatai közé tartozik a permanens és nem permanens áramlások, szivárgások stb. felszíngörbéinek kiszámítása, hőszennyeződésének meghatározása, a beépített műtárgyak által, illetve rájuk kifejtett hatásmechanizmus feltérképezése stb. Az áramlástan a folyadékok és gázok örvénylő mozgását is tárgyalja. A természetes vizek viselkedésével foglalkozó tudományág a hidrológia.
A hidraulika a folyadék közvetítésével végzett, hidraulikus gépekben (pl. hidraulikus kovácssajtóban) alkalmazott erőátvitel mérnöki megoldásaival is foglalkozik, ezekben sem a folyadék áramlása, sem a hidrosztatikus nyomása nem játszik érdemleges szerepet.
A gyakorlatban hidraulika néven sokszor magát az erőgép vagy más mechanikai szerkezet részeként alkalmazott erőátviteli rendszert értik, például egy gépjármű fékberendezésében, repülőgép kormányszerkezetében.
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ A hidra (hydra) szó önmagában vízikígyót jelent.
Források
[szerkesztés ]- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 453–454. o. ISBN 963-9257-00-1
- Fizikai kislexikon (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977)