Helsingborg
- English
- Afrikaans
- Aragonés
- العربية
- مصرى
- Basa Bali
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- Brezhoneg
- Català
- Cebuano
- Čeština
- Чӑвашла
- Cymraeg
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Føroyskt
- Français
- Nordfriisk
- Frysk
- Gàidhlig
- Galego
- עברית
- Hrvatski
- Հայերեն
- Bahasa Indonesia
- Interlingue
- Ido
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- 한국어
- Kernowek
- Latina
- Ladin
- Lietuvių
- Latviešu
- Māori
- Minangkabau
- Македонски
- Монгол
- Bahasa Melayu
- Plattdüütsch
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Ирон
- Polski
- پنجابی
- Português
- Română
- Русский
- Scots
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenčina
- Slovenščina
- Shqip
- Српски / srpski
- Svenska
- Kiswahili
- Ślůnski
- ไทย
- Türkçe
- Татарча / tatarça
- Українська
- اردو
- Tiếng Việt
- Volapük
- Winaray
- 吴语
- 中文
- 閩南語 / Bân-lâm-gú
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Helsingborg címere
Helsingborg ['hɛlsiŋ'bɔrj] város Svédország déli részén, Skåne megyében.
Székhelye Helsingborg községnek, ami az ország kilencedik legnagyobb önkormányzata. A város egy mintegy 300 000 lakost számláló agglomeráció központja (ezzel Svédország negyedik legnagyobb városa). Nevét 1912–1971 között Hälsingborg formában írták.
Helsingborg a Dániához legközelebb fekvő svéd város: a tőle 5 km-re keletre lévő dán Helsingør város tisztán látható az Öresund másik oldalán.
A történelmi Helsingborg régi házaival látványosságokban bővelkedő tengerparti város. A központban együtt találhatók meg a régi kőházak és a Kärnan nevű erődítmény és a modern kereskedelmi célú ingatlanok, a széles sugárutak és a kis közök.
Történelem
[szerkesztés ]Helsingborg dán városként alapították. 1070-ben van először megemlítve egy levélben. A hagyomány azt tartja, hogy IV. Knut 1085. május 21-e születésekor alapították a várost.
A 12. században egy várerődítmény volt már itt, kastéllyal. A város lakossága főleg a part mellé települt.
Helsingborg a 14. századra már Dánia egyik legfontosabb városa lett. 1332-ben a svéd Magnus Eriksson király elfoglalta. 1360-ban IV. Waldemar Atterdag dán király foglalta el a várost.
A 18. századi dán-svéd háború során a településről sokszor elmenekült a lakosság, mivel a háború a várost is fenyegette. A nagy északi háborúban 1709-ben az erőskezű dán Christian Ditlev Reventlow elfoglalta a várost, de a következő év február 28-án a svédek ismét elfoglalták. A következő évben a pestis pusztított a városban és teljesen elnéptelenedett.
A második világháború idején 1943-ban a dán zsidók a tengeren át tömegével érkeztek a városba.
Népesség
[szerkesztés ]A település népességének változása:
Sport
[szerkesztés ]Helsingborg futball csapata a Helsingborgs IF, amelynek stadionja az Olympia stadion. Leghíresebb játékosa Henrik Larsson.
Idrottens hus a legnagyobb sportcsarnok a városban. 1800 néző is elfér benne.
- Kézilabdacsapat: Olympic/Viking 1994-ben alakult
- Kosárlabdacsapat: Helsingborg Pearls
- Jéghoki: HHC Redskins 1977-ben alapították, másodosztályban játszanak.
Kultúra
[szerkesztés ]Színház
[szerkesztés ]- A városi színház: 1813-ban építették fel.
- Szabadtéri színház: 1932-ben alapították.
Múzeum
[szerkesztés ]- Városi múzeum: 1909-ben nyitotta meg kapuit.
- Fredriksdal múzeum
- Iskolamúzeum (Skolmuseet)
- Orvostörténeti múzeum (Medicinhistoriska museet)
Média
[szerkesztés ]Helsingborgs Dagblad (HD) a hagyományos napilap a városban. 1867-ben alapították, és ma az egyik legismertebb napilap.
Személyek
[szerkesztés ]- III. Kristóf (1416–1448), Dánia, Svédország, Norvégia királya
- Svante Elis Strömgren (1870–1947) csillagász
- Anders Österling (1884–1981) költő
- Gunnar Nilsson (1948–1978) Formula–1-es versenyző
- Michaëla Dornonville de la Cour (* 1961), az Army of Lovers zenecsapat tagja
- Henrik Larsson (* 1971) labdarúgó
- Marcus Lantz (* 1975) labdarúgó
- Eric Saade (* 1990) énekes, dalszerző
- Erik Edman (* 1978) labdarúgó
Testvérvárosok
[szerkesztés ]Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Statistiska tätorter 2023, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2024. november 28.
- ↑ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 25.)
További információk
[szerkesztés ]- Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap