Havasi fakókeselyű

A havasi fakókeselyű, más néven himalájai keselyű (Gyps himalayensis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Aegypiinae) családjába tartozó faj.

Közép-Ázsia hegységeiben, így Himalájában is honos, elterjedési területe Pakisztántól keletre Tibetig, északra Kazahsztánig tart.

Kifejezetten hegyvidéki madár, 600 és 3000 méter magasságban él.

Testhossza 100–125 centiméter, szárnyfesztávolsága 260–310 centiméter, testtömege pedig 8–12 kilogramm közötti. A Gyps nembe sorolt keselyű közül ez a faj nő a legnagyobbra. Hasonlít a kisebb és sötétebb fakó keselyűre, de hátának színe a fehérestől a világos homokszínűig terjed, hasa egészen halványnak látszik, farka fekete. Viszonylag hosszú nyakát, rövid, fehéres, piheszerű tollak borítják; hosszú nyakgallérja világosbarna tollakból áll, amelyek fehér csíkosak.

Nappal aktív, ekkor keresi a levegőben körözve táplálékát. Röpte jellegzetes, szárnyverdesés nélküli keringés. Éles látásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre. Kizárólag dögökkel táplálkozik. Mint a nagy keselyűknek általában, ennek sincs hangja, bár néha morgásszerű hangot és hívásként sziszegést tud hallatni.

Nagy fészkét sziklapárkányokra építi, gyakran több egyed laza kolóniában egymás közelében fészkel. Fészkelő és pihenőhelyeit a fehér ürüléknyomok alapján már messziről fel lehet ismerni. Fészekalja 1 tojásból áll. A kikelő fiókát a szülőpár közösen neveli fel.

A havasi fakókeselyű igen fontos szerepet játszik a tibeti kultúrtörténetben. Az év nagy részében fagyott földbe ugyanis lehetetlen a halottakat eltemetni. Hasonló nehézséget jelent az elégetés, mivel az éghető fa ritka.

Az otthon zajló temetési szertartás után ezért a halott testét átvette egy „elhelyező", akinek az volt a feladata, hogy a testet megetesse a keselyűkkel, biztosítva azt, hogy minden darab elfogyjon. A keselyűk és sólymok elfogyasztották a húst, majd a szakállas saskeselyűk eltüntették a csontokat.

A buddhista hit szerint kulcsfontosságú a lélek újjászületése szempontjából, hogy a korábbi test megsemmisüljön. A leírt eljárást még ma is gyakorolják, bár kisebb mértékben, mint korábban.^[1]

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
• Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve
• A havasi fakókeselyű hangja

• Óvilági keselyűformák
• Madárfajok
• Afganisztán madarai
• Bhután madarai
• Kína madarai
• India madarai
• Kazahsztán madarai
• Kirgizisztán madarai
• Malajzia madarai
• Mongólia madarai
• Nepál madarai
• Pakisztán madarai
• Oroszország madarai
• Tádzsikisztán madarai
• Thaiföld madarai
• Tibet madarai
• Üzbegisztán madarai