Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia

Harcosok klubja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 21. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosság ellenőrzött

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
(2007 szeptemberéből)
Harcosok klubja
(Fight Club)
1999-es amerikai–német film

A film magyar moziplakátja
Rendező David Fincher
Producer Arnon Milchan
Art Linson
Ross Grayson Bell
Cean Chaffin
Vezető producer Arnon Milchan
Alapmű Chuck Palahniuk: Harcosok klubja (regény)
Műfaj
Forgatókönyvíró
Operatőr Jeff Cronenweth
Vágó James Haygood
Gyártás
Gyártó
Ország  USA
Nyelv angol
Forgatási helyszín Los Angeles
Játékidő 139 perc
Költségvetés 63 millió dollár [1]
Képarány 2,39:1
Forgalmazás
Forgalmazó 20th Century Fox
Bevétel USA 37 030 102 dollár
63 823 651[1]
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Harcosok klubja témájú médiaállományokat.

A Harcosok klubja 1999-ben bemutatott amerikai filmdráma David Fincher rendezésében. Chuck Palahniuk azonos című regényének adaptációja. A forgatókönyvet Chuck Palahniuk és Jim Uhls írta. A főszereplők Edward Norton, Brad Pitt és Helena Bonham Carter. Szerepel az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

Rövid történet

[szerkesztés ]

Egy álmatlan irodai dolgozó és egy szappankészítő egy földalatti bunyóklubot alapít, amelyből mozgalom lesz.

Cselekmény

[szerkesztés ]

A névtelen elbeszélő (Edward Norton) egy autógyár álmatlanságtól szenvedő, örökké úton lévő alkalmazottja. Orvosa – aki nem hajlandó neki gyógyszert felírni – azt tanácsolja, keressen fel egy betegeket támogató csoportot, hogy rájöjjön, mások jobban szenvednek. Az elbeszélő részt vesz a hererákosokat segítő csoport gyűlésén, ahol elhiteti, hogy ő is a betegség áldozata. Itt olyan érzelmi megkönnyebbülést él át, amitől elmúlik álmatlansága is. Függőség alakul ki benne a segítőcsoportok iránt, ahol áldozatnak tettetheti magát, de egy másik imposztor, Marla Singer (Helena Bonham Carter) jelenléte megzavarja az idillt, ezért megpróbál egyezségre jutni a nővel, hogy felosszák egymás között a csoportokat.

Egy üzleti útról hazatérve az elbeszélő romokban találja lakását, amit egy gázrobbanás pusztított el. Felhívja Tyler Durdent (Brad Pitt), egy szappanügynököt, akivel nemrég barátkozott össze a repülőn. Találkozót kér, amire egy bárban kerítenek sort. A fogyasztói társadalomról szóló hosszú eszmecsere után Tyler felajánlja neki, hogy ideiglenesen költözzön hozzá; ezután megkéri az elbeszélőt, hogy üsse meg. A két férfi a bár előtt verekedik, aminek befejeztével az elbeszélő Tyler lepusztult otthonában köt ki. Újra meg újra verekednek a bár előtt, mások is csatlakoznak, és ezek a harcok egyre nagyobb tömeget vonzanak. Végül a bár pincéjébe költöznek, ahol létrehozzák a Harcosok klubját.

Marla túladagolja az orvosságot, és telefonon kér segítséget az elbeszélőtől, aki nem törődik vele, de Tyler felveszi a telefont és megmenti a nőt. Tyler és Marla szeretők lesznek, Tyler pedig figyelmezteti az elbeszélőt, hogy soha ne beszéljen Marlával róla. Országszerte egyre több harcosok klubja alakul, és Tyler irányításával létrejön a „Káosz brigád", egy antimaterialista, multiellenes szervezet. Az elbeszélő szóvá teszi Tylernek, hogy jobban vonja be a szervezet irányításába, de Tylernek hirtelen nyoma vész. Mikor a Káosz brigád egyik tagja életét veszti, az elbeszélő megpróbálja felszámolni a mozgalmat. Tyler nyomába ered, megpróbálja visszakövetni annak útját az országon keresztül. Az egyik városban aztán egy projekttag Tyler Durdenként azonosítja az elbeszélőt. A hotelszobából felhívja Marlát, és rájön, hogy a nő szintén őt hiszi Tyler Durdennek. Hirtelen megjelenik Tyler a szobában, és elmagyarázza neki, hogy ők ketten alkotnak egy meghasadt személyiséget, akik ugyanazon a testen osztoznak. Mikor az elbeszélő alszik, Tyler irányít.

A beszélgetés után az elbeszélő elájul. Amikor magához tér, a híváslistából rájön, hogy Tyler több hívást is lebonyolított, amíg ő eszméletlen volt. Kitalálja Tyler tervét, aki a hitelkártya-társaságok adatőrző épületeinek megsemmisítésével el akar törölni minden tartozást. Az elbeszélő megpróbálja felvenni a kapcsolatot a rendőrséggel, de mint kiderül, a rendőrök is tagjai a projektnek. Megpróbálja az egyik épületben elhelyezett robbanóanyagot hatástalanítani, de Tyler felülkerekedik, és egy biztonságos távolban lévő épületbe viszi, ahonnan végignézhetik a pusztítást. Az elbeszélő – akit egy pisztollyal tart sakkban Tyler – ráeszmél, hogy mivel ugyanazon a testen osztoznak, valójában nála van a fegyver. A szájába veszi a pisztolyt, és átlövi az arcát, de nem hal bele. Tyler – tarkóján a lövés okozta sebbel – összeesik, és az elbeszélő többé nem hívja őt életre. A Káosz brigád tagjai ekkor elé hozzák Marlát, és mivel Tylernek hiszik, egyedül hagyják őket. A robbanóanyag felrobban, a narrátor és Marla pedig egymás kezét fogva nézik az összedőlő épületeket.

Szereplők

[szerkesztés ]

Háttér

[szerkesztés ]
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Palahniuk regényének opciós jogát Laura Ziskin, a 20th Century Fox producere vásárolta meg, aki Jim Uhlst bízta meg a filmadaptáció megírásával. Fincher egyike volt a szóba jöhető négy rendezőnek, akiket a producerek számításba vettek; a film iránt mutatott lelkesedésének köszönhetően kapta meg ő a megbízást. Fincher Uhls-szal közösen dolgozott a forgatókönyvön, a megírásához szakmai tanácsot kért a stábtól és egyéb filmipari szakemberektől is. A filmet a rendező és a stáb a Haragban a világgal (1955) és a Diploma előtt (1967) című filmekhez hasonlította. Fincher a Harcosok klubjában ábrázolt erőszakot a fiatalok egy nemzedéke, és a reklámok által közvetített értékrendszer között létrejövő feszültség metaforájának szánta. A rendező átemelte a Palahniuk regényében fellelhető homoerotikus felhangokat, hogy kényelmetlen érzéseket ébresszen a nézőkben, és ezzel elterelje a figyelmet a meglepő befejezésről.

A stúdió vezetőinek nem tetszett a film, ezért átszervezték a Fincher által eltervezett marketingkampányt, hogy megpróbálják csökkenteni a várható veszteséget. A Harcosok klubja nem hozta a gyártó által elvárt bevételt, a kritikusoktól pedig homlokegyenest eltérő értékeléseket kapott. 1999 egyik legellentmondásosabb és legtöbbet vitatott filmjének nevezték. A The Guardian az amerikai politikai élet változásának előjeleként értékelte a filmet, vizuális stílusát pedig forradalminak nevezte. A Harcosok klubja a DVD kiadással lett végül kereskedelmi siker, egyben kultuszfilm.

Magyar kritikai visszhang

[szerkesztés ]

„Hollywood végre felismerte, hogy az emberiségre nem a gyilkos rovarok, a meteorok, a földrengések és a hasonló természeti katasztrófák jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem az emberiség maga. Egyszerre két film jelent meg ebben a témában Amerikában, és hazánkba is csupán néhány hét eltéréssel érkeztek el. A Harcosok klubja szereplői a bennük lappangó állati ösztönök felszabadításával indítottak támadást a rendszer ellen, kataklizmát előidézve..." – Böszörményi Gábor kritikája (In: Mozinet.hu)[3]

„David Fincher rendező újabb, a lélek bugyraiba kalauzoló alkotása, a legendás Hetedik és a Játsz/ma után. Filmje jóval több, mint szórakoztatóan hátborzongató történet. Életünk, gondolataink, érzéseink alapjaira kérdez rá egy kissé szétrombolt társadalomban. Sok kritikus elítélte a Harcosok klubját, mondván, erőszakot hirdet. Másról van szó: a kapaszkodók nélküli világban elég egy erős, okos, lelkesítő főnök, és mindenki jól érzi magát. Fincher hátborzongató, ám néhol szatirikus látomása látszatról és valóságról mesél, felhasználva a legmodernebb számítógépes technikát." – Az Est.hu kritikája[4]

Források

[szerkesztés ]
  1. a b Fight Club (angol nyelven). Box Office Mojo . (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
  2. Release dates for Fight Club (1999) (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
  3. Böszörményi, Gábor: Harcosok klubja (magyar nyelven). Mozinet.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 10.)[halott link ]
  4. Harcosok klubja (magyar nyelven). est.hu, 2001. január 1. (Hozzáférés: 2010. augusztus 10.)

További információk

[szerkesztés ]
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Harcosok klubja témában.
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

AltStyle によって変換されたページ (->オリジナル) /