George C. Marshall
- English
- Afrikaans
- العربية
- مصرى
- Asturianu
- Azərbaycanca
- تۆرکجه
- Беларуская
- Беларуская (тарашкевіца)
- Български
- বাংলা
- Brezhoneg
- Català
- Čeština
- Dansk
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Galego
- עברית
- Hrvatski
- Հայերեն
- Bahasa Indonesia
- Ido
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- Қазақша
- 한국어
- Kurdî
- Latina
- Lëtzebuergesch
- Lietuvių
- Latviešu
- Malagasy
- Македонски
- Монгол
- Bahasa Melayu
- မြန်မာဘာသာ
- Nederlands
- Norsk nynorsk
- Norsk bokmål
- Occitan
- ਪੰਜਾਬੀ
- Polski
- پنجابی
- پښتو
- Português
- Română
- Русский
- Scots
- Srpskohrvatski / српскохрватски
- Simple English
- Slovenčina
- Slovenščina
- Српски / srpski
- Svenska
- Kiswahili
- தமிழ்
- ไทย
- Tagalog
- Türkçe
- Татарча / tatarça
- Українська
- اردو
- Tiếng Việt
- Winaray
- 吴语
- მარგალური
- Yorùbá
- 中文
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Congressional Gold Medal (Kongresszusi Arany érem), 1946
- Elizabeth Carter Coles Marshall
- Katherine Boyce Tupper Brown Marshall
- politikus
- diplomata
- a hadsereg tisztje
- amerikaifutball-játékos
- Virginia Military Institute
- United States Army Command and General Staff College
- Károly-díj (1959. május 4.)
- Nobel-békedíj (1953, 175 293 kr)
- Bath-rend lovagja nagykereszttel
- Grand Cross of the Order of Wissam El Alaouite
- Silver Star (kitüntetés)
- Szuvorov-rend
- Distinguished Service Medal
- Médaille Interalliée 1914–1918
- American Defense Service Medal
- Amerikai Hadjárati Érdemérem
- II. Világháborús Győzelmi Érdemérem
- National Defense Service Medal
- a francia Becsületrend nagykeresztje
- Grand Cross of the Order of George I
- Grand Officer of the Order of Saints Maurice and Lazarus
- grand officer of the Order of the Crown of Italy
- Oranje-Nassau-rend lovagi nagykeresztje
- Kongresszusi Aranyérem
- Grand Officer of the Order of the Sun of Peru
- Order of Merit
- Victory Medal
- a francia Becsületrend lovagja
- croix de guerre
- Order of Orange-Nassau
- Order of Saints Maurice and Lazarus
- Military Order of Italy
- Order of Ouissam Alaouite
- Order of the Sun of Peru
George Catlett Marshall (Uniontown, Pennsylvania, 1880. december 31. – Washington, D.C., 1959. október 16.) Nobel-békedíjas amerikai tábornok, politikus.
Életútja
[szerkesztés ]Az első világháború végéig
[szerkesztés ]
Jómódú családban nőtt fel, apja szénkereskedő volt. Tanulmányait 1897-ben a lexingtoni katonai főiskolán kezdte, mivel a család anyagi okokból nem engedhette meg a West Point-ot. 1902 februárjában alhadnagyi rangot szerzett és a gyalogsághoz került, majd a Fülöp-szigeteken szolgált 18 hónapig. A Virginia Katonaiskolára járt, a Kappa-Alpha században szolgált, már végzősként századosi rangot szerzett. Az első világháborúban John J. Pershing tábornok csapataiban, a franciaországi különleges haderőknél Marshall bizonyította szervezési, vezetési képességeit. 1918-ban részt vett a Meuse–Argonne offenzíva terveinek kidolgozásában.
A két világháború között
[szerkesztés ]A két világháború között Pershing szárnysegédje volt 1919 és 1924 között különböző egységek mellett, Washingtonban, Kínában, Georgia államban, és több amerikai bázison. Fort Benning gyalogsági iskola volt 1927 és 1933 között, ahol tanulmányi parancsnokhelyettesként szolgált. Ez ebben az időben nehéz munka lehetett a számára, az egyik oka ennek az volt, hogy az Egyesült Államok fokozatosan leépítette haderejét, sok társával együtt szakmailag különösen hullámvölgyként, mellőzöttként élte meg az időszakot. Családi tragédia is súlyosan érintette: első felesége, Elizabeth Carter Coles 1927-es halála után, Marshall visszafogott természetűvé vált. Katherine Boyce Tupper Brown-nal kötött házassága 1930-ban boldogabb évek kezdetét jelentette. 1936-ban elkísérte őt Vancouverbe, ahol az ottani csapatok parancsnokságát látta el 1938-ig.
A második világháború idején
[szerkesztés ]Franklin D. Roosevelt elnök bizalmat szavazott neki, vezérkari főnökké léptette elő 1939. szeptember 1-jén. Marshall 1945-ig szolgált ebben a minőségben. Itt óriási munka várt rá: a leépített „békehadseregből" kellett hatalmas, győzni is tudó sereget megszerveznie. Ez idő alatt, elindította, megtervezte és megvalósította az Egyesült Államok haderejének reformját. Egy békeidőbeli 174 ezres létszámról egy egész világ felett őrködő 8,5 milliós létszámra emelését valósította meg. Ez hatalmas munkát jelentett, ő nevezte ki tábornokait, irányította a kiképzéseket, biztosította a zavartalan ellátmányt, s a világot behálózó stratégiai feladatok koordinálását. Részt vett a casablancai, teheráni, jaltai és potsdami konferencián.
Churchill a "győzelem szervezőjének" nevezte Marshall-t, aki félelmetes munkaerejének, fegyelmének köszönhetően rövid idő alatt roppant népszerűségre tett szert katonái körében.
A második világháború után
[szerkesztés ]1946-ban vezérkari szolgálata lejárta után, Truman elnök Kínába küldte azzal a szándékkal, hogy megelőzze a polgárháború kibontakozását (1945–47). Visszatérése után, 1947-ben az elnök külügyminiszterré nevezte ki. Marshall 1947. június 5-én mondta el beszédét a Harvard Egyetemen, presztízse és hitele sokat nyomott a latban, amikor sikerült elfogadtatnia a Marshall-tervként ismert európai újjáépítési programját 1948-ban. Ugyanebben az évben az év embere lett a Time magazinban immár másodszor.
1949-ben, 69 éves korában, megromlott egészségi állapota ellenére is elfogadta az Amerikai Vöröskereszt felkérését az elnöki posztra. 1950-ben a koreai háború hajnalán, Truman elnök visszahívta kormányába honvédelmi miniszternek (1950–51). Külügyi tevékenységének idejére esik Izrael állam elismerése és a NATO megalakulásához vezető tárgyalások megindítása. 1953-ban, Marshall megkapta a Nobel-békedíjat, s így ő lett az egyetlen katona, aki ilyen szintű elismerésben részesült. 1951-ben McCarthy szenátor őt ostorozó és árulónak nevező beszéde után a kiábrándult Marshall végleg visszavonult a politikától. George Marshall 1959. október 16-án hunyt el.
Emlékezete
[szerkesztés ]Megemlékeznek róla évente a Vancouveri és Washingtoni Marshall előadás fórumain. A NASA Marshall Space Flight Center (MSFC) (Marshall Űrrepülési Központ) viseli még a nevét Huntsville-ben, amit Eisenhower elnök hozott létre 1960. szeptember 8-án.
Művei
[szerkesztés ]- Így győztünk... George Marshall amerikai vezérkari főnök jelentése a hadügyminiszterhez az 1943. július 1-jétől 1945. június 30-ig terjedő kétéves időszakról; ford. Éber Ernő; Franklin, Bp., 1946
Rendfokozatai
[szerkesztés ]
USA hadseregben szerzett érdemérmei
[szerkesztés ]
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés ]- Így győztünk... Marshall amerikai vezérkari főnök jelentése. 1943 július 1-től 1945 június 30-ig terjedő kétéves időszakról; ford. Éber Ernő; Franklin, Bp., 1946
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Mark A. Stoler (2017. november 29.). „Marshall, George Catlett, Jr. (31 December 1880–16 October 1959), soldier and statesman". American National Biography Online. DOI:10.1093/ANB/9780198606697.ARTICLE.0700182. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2024. június 29.)
- ↑ Oorlogsbronnen. (Hozzáférés: 2025. február 22.)
Források
[szerkesztés ]- Marshall, George Catlett (18801959); sulinet
- MARSHALL, George Catlett (1880–1959), Klebelsberg-könyvtár, Szeged
- George Catlett Marshall (1880 - 1959), bookline.hu
- Marshall, George C.; múlt-kor, 2006. január 3.
További információk
[szerkesztés ]- Hadtudományi Lexikon / főszerkesztő Szabó József. Budapest : Magyar Hadtudományi Társaság, 1995. 900. p.
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
,_Flag_of_Syria_(1980%E2%80%932024).svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
_(1960%E2%80%931963).svg){kind=link}
.svg){kind=link}
- Az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterei
- Nobel-békedíjasok
- Az év embere (Time magazin)
- 1880-ban született személyek
- 1959-ben elhunyt személyek
- Az Amerikai Egyesült Államok katonái az első világháborúban
- Az Amerikai Egyesült Államok katonái a második világháborúban
- Arlingtonban eltemetett személyek
- Az Amerikai Egyesült Államok hadügy- és védelmi miniszterei