Francesco Sforza (1401–1466)
- English
- العربية
- مصرى
- Azərbaycanca
- Беларуская
- Български
- Brezhoneg
- Bosanski
- Català
- Čeština
- Deutsch
- Ελληνικά
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- Suomi
- Français
- עברית
- Italiano
- 日本語
- ქართული
- 한국어
- Latina
- Lombard
- Македонски
- Nederlands
- Norsk bokmål
- Polski
- پنجابی
- Português
- Română
- Русский
- Slovenščina
- Српски / srpski
- Svenska
- Tagalog
- Українська
- اردو
- 中文
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
- Elisa Sforza
- Antonia Sforza
- Alessandro Sforza, Lord of Pesaro
- Leone Sforza
- Polissena Ruffo
- Bianca Maria Visconti
- Galeazo María Sforza
- Ippolita Maria Sforza
- Ludovico Sforza
- Polyxène Sforza
- Ascanio Sforza
- Filippo Maria Sforza
- Sforza Maria Sforza
- Elisabetta Maria Sforza
- Ottaviano Maria Sforza
- Sforza Secondo Sforza
- Drusiana Sforza
- Tristano Sforza
.svg){kind=link}
Francesco Sforza (San Miniato, 1401. július 23. – Milánó, 1466. március 8.) itáliai zsoldosvezér, Milánó hercege.
Életpályája
[szerkesztés ]Annak a Sforza olasz hercegi családnak a tagja volt, amely a 14–16. százaban Milánó felett uralkodott. Francesco a család alapítójának, Giacomo Attendolo Sforza zsoldosvezérnek a fiaként 1401. július 25-én született Nápolyban (Milánóban 1466. március 8-án halt meg). Francesco apja példáját követve, ugyancsak zsoldoscsapat vezére lett. Filippo Maria Visconti milánói herceg leányát vette feleségül. Apósának halála után, 1450-ben a Milánói Hercegség ura lett. Kormányzásával elnyerte alattvalói ragaszkodását, hercegségét 1464-ben Genova meghódításával gyarapította. örököse legidősebb fia, Galeazzo Maria Sforza lett (született 1444. január 24-én), azonban ő 1476-ban összeesküvés áldozata lett.
Jegyzetek
[szerkesztés ]- ↑ a b c Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
Forrás
[szerkesztés ]- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. 21–22. Pozdorja – Szikes (Budapest, 1941) 5446. o.
