Feketeardó

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Ardó (egyértelműsítő lap)

Feketeardó (Чорнотисів)

KözigazgatásOrszág Ukrajna TerületKárpátalja (1946. január 22. – )JárásKözségTiszapéterfalva község RangfaluAlapítás éve1319 Irányítószám 90363Körzethívószám +380 03143NépességTeljes népesség2232 fő (2001)Magyar lakosság715Népsűrűség 0,44 fő/km2Földrajzi adatokTszf. magasság 129 mTerület5062 km2Időzóna EET, UTC+2 ElhelyezkedéseTérkép é. sz. 48° 04′ 42′′, k. h. 23° 03′ 13′′48.078333333333, 23.05361111111148.078333°N 23.053611°E Koordináták: é. sz. 48° 04′ 42′′, k. h. 23° 03′ 13′′48.078333333333, 23.05361111111148.078333°N 23.053611°E

Feketeardó (ukránul Чорнотисів (Csornotisziv / Chornotysiv)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Nagyszőlőstől 13 km-re délkeletre a Tisza bal partján a Fekete-víz mellett fekszik, falutanácsi központ, melyhez Hömlőc is tartozik.

Neve a királyi erdőóvók elnevezéséből származik, a fekete folyóvízre utaló megkülönböztetéssel.

Feketeardó környéke már a bronzkorban lakott volt.

Nevét 1319-ben említik először az oklevelekben Ordo néven. Királyi erdőóvók alapították a 13. század elején.

Neve szerepelt az 1334 évi pápai tizedjegyzékben is. 1355-ben királyi kiváltságokat kapott.

A település első ismert birtokosa Thyba fia Miklós volt, majd a későbbiekben az Ardaiak birtoka lett, az övék maradt az elkövetkező két évszázadban is, majd a Rákóczi családé lett, majd a kuruc idők után a Barkócziak birtoka lett.

A 15. században jelentős gazdasági szerepe volt.

1910-ben 1662 lakosából 1277 magyar, 19 német, 364 ruszin volt. Ebből 652 görögkatolikus, 572 református, 293 izraelita volt.

A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.

Ma a falu 2240 lakosából 685 (25%) a magyar.

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

• Római katolikus temploma 13. századi, a 15. században gótikus stílusban bővítették. 1913-ban helyreállították. Belső vakolata alatt 14. századi freskók vannak.
• Református temploma 1877-ben épült az 1765-ből való fatemplom helyett. Tornya 1893-ban készült el.

• Zsinagóga
  Zsinagóga

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X