Fénykép
- English
- Afrikaans
- العربية
- Azərbaycanca
- Bikol Central
- Български
- বাংলা
- Català
- کوردی
- Qırımtatarca
- Deutsch
- Esperanto
- Español
- Eesti
- Euskara
- فارسی
- Suomi
- Français
- Gaeilge
- Hausa
- Հայերեն
- Bahasa Indonesia
- Íslenska
- Italiano
- 日本語
- ಕನ್ನಡ
- 한국어
- Kurdî
- Latina
- Lingua Franca Nova
- Malagasy
- Minangkabau
- മലയാളം
- Монгол
- Bahasa Melayu
- မြန်မာဘာသာ
- Nederlands
- Polski
- Runa Simi
- Sicilianu
- සිංහල
- ChiShona
- Sunda
- Kiswahili
- தமிழ்
- ไทย
- Türkçe
- Українська
- اردو
- Oʻzbekcha / ўзбекча
- 中文
- 粵語
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
A fénykép valakinek vagy valaminek optikai úton, fényérzékeny anyagra vegyi eljárással vagy elektronikusan rögzített, kinyomtatott képe.
Története
[szerkesztés ]Már az őskorban is voltak törekvések bizonyos mozzanatok, dolgok, tárgyak megörökítésére. Ilyen például a kb. 20 000 éves, bölényt ábrázoló barlangrajz is, a spanyolországi Altamira-barlang falán. Ezen alkotások többnyire vallási, figyelmeztető, felidéző jelleggel jöttek létre, majd az írás megjelenésével (i. e. 2. évezred), erőteljesebb ok-okozati viszony figyelhető meg a festmények létrejötténél. Ezt követően a reneszánszban, az esztétikum is fontossá vált.
A fordulópontot a 19. század közepén megjelenő technikai képek, azaz gyakorlatilag a fotográfia megjelenése hozta. Itt már egyértelművé vált a fizikai kapcsolat a kép és készítője között. A fénykép valós bizonyítéka volt az egykor létezett személynek, tárgynak, megtörtént eseménynek. Először még festmény hatású fényképek készítésére törekedtek, ám az avantgárd korában (20. század eleje) felismerték a festészet és a fénykép közötti különbségeket, így ezentúl már a fotografikus hatás elérése volt a cél.
Források
[szerkesztés ]- Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001 ISBN 963-05-6213-8 – I. kötet)
- Hartai László – Muhi Klára: Mozgókép- és médiaismeret 2. (Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft., Celldömölk, 2007)